Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 432. §. Kisajátítási törvény 23. §. 29 hoz van ugyan joga, de ebből nem az következik, hogy a kisajátított ingatlanok helyett neki olyan tőke Ítéltessék meg, mely minden fáradság és utánjárás nélkül, mint takarékbetét ugyanazt a jövedelmet hozza meg, melyet a kisajátított ingatlanokból élvezett, hanem csak olyan tőke megítéléséhez van jogos igénye, melyből hasonló minőségű és értékű ingatlanokat vásárolhat. (C. 1906. május 1. 10249/905.) A valódi és teljes kártalanításnak megfelel az az összeg, mellyel a kisajátítást szenvedő szerezhet olyan minőségű és értékű ingatlant, amilyen tőle kisajátíttatott. (C. 1906. jun. 5. 120. sz.) Maga az a körülmény, hogy a kisajátítás alá kerülő ingatlan a kataszteri felvételekben beltelek elnevezés alatt szerepel, a kártalanítási ár megállapítására nem irányadó, hanem az a kérdés, hogy a telek valóban olyan-e, mely mint a város fejlődési irányában fekvő, építő-teleknek vagy ipari célokra alkalmasnak minősítendő, a fennforgó viszonyok és körülmények figyelembe vételével ítélendő meg. (C. 1912. szept. 11. 4739/1912. sz. M. Dt. VIII. 139. 1.) A jövendőbeli esetleges értékemelkedés a törvény szerint figyelembe vehető nem lévén, csak az lehet irányadó, hogy a kisajátítás tárgya a kisajátítás idejében a tulajdonosra nézve mily értéket képvisel, ennek meghatározására pedig legbiztosabb adat annak a jövedelemnek a kipuhatolása, amelyben a tulajdonos évenkint részesül és azután eme jövedelemnek a tőkésítése. A tulajdonosra nézve valódi jövedelmet csak az képez, mely az összes kiadások levonása után fennmarad. Csak a kisajátítás idejében fennforgó körülmények jöhetnek az érték meghatározására tekintetbe és a jövedelem-bevallásnak célzatos rosszhiszeműsége nem bizonyítattott. Hasonlóképen nem jöhetett figyelembe az a körülmény sem, hogy a város a 381. hr. sz. házért egyességileg 10.000 frtot ajánlott; mert Sz. Márton ezt az ajánlatot el nem fogadta és így az a kisajátításra semmiféle kötelezettséget nem háríthat. A kamatok fokára és ezek fizetési idejének meghatározására nézve a m.-bíróság törvényszerüleg határozott, mert a tulajdonost illető kártalanítási tőke után a törvény szerint a késedelmi kamatok járnak, de másrészt nem tartozik a kártalanítási tőke után kamatot fizetni előbb, mintsem a kisajátítás tárgyát birtokba vette. (C. 92. jul. 19. 2998. M. 306.) A törvény által (23., 25. §§.) előszabott kölcsön irányelvet szem előtt tartva, a meghallgatott szakértőknek, különböző kiindulási szemponton alapuló és eredmény tekintetében lényegesen eltérő véleményére, — tekintettel a kisajátítási törvény 54. §-ára, — a kártalanítási összegnek meghatározására nem alapítható, mert a nevezett szakértők a kisajátítási törvény 25. §-a ellenére számításba vették azon eladási szerződéseket is, melyek a megnyilófélben levő és részben építkezés alatt álló Teréz-körutba eső, a kisajátítástól már ment és szabályozott