Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

2S Mt. 432. §. Kisajáttítási törvény 23. §. 1. azon értékveszteség is, melyet az ingatlan a megcsonkítás, vagy részekre szakítás által szenved; 2. azon átalakítási költségek is, amelyek megkívántatnak arra, hogy a birtok, amelyből egy rész kisajátíttatott, a kisajátítás előtt gyakorolt módon továbbra is használható legyen; 3. azon költségtöbblet tőkéje is, amelyet a megmaradt birtokrésznek a kisajátítás utáni használata a kisajátítás előtti állapothoz hasonlítva, igényel. V. ö. IV. fej. 22. §. 2. p„ 76., 82., 85. §§. A vízjogi törvény által a kártalanításra vonatkozóan megállapított rendelkezések tekintetében v. ö. 1913: XVIII. t.-c. 26. §. V. ö. az 1888: XXXI. t.-c. 9. §-át. L. még a 24. és 25. §§. kapcsán közölt joggyakorlatot. A kisajátítónak még a kisajátítási eljárás megindítása előtt tett egyezségi ajánlata az érték megállapításánál figyelembe nem vehető. Valamely területnek építkezésre alkalmas volta a kisajátítási kártalanítási ár megállapításánál csakis abban az esetben szolgálhat alapul, ha azok a körülmények, amelyek a területet építkezésre alkalmassá teszik, a kisajátítás idejében tényleg már léteztek. (C. 1915. ápr. 7. 6207/1914. sz. M. Dt IX. 184. 1.) Kisajátítási kártalanítási eljárás csakis egyezséggel, vagyis jogerős határozattal megállapított kisajátítási terv alapján indítható meg. (C. 905. jun. 26. 5472/904.) A vasutak részére kisajátított földterület ára fejében fizetett összegre csak azok érvényesíthetnek igényt, kiknek ezen igényük alapjául szolgáló joga a kisajátítás megtörténte előtt lett telekkönyvileg bejegyezve. (Dtár r. f. V. 34.) Ha a vasúti társaság a telekkönyvek behozatala előtt a kisajátítási összeget a kisajátított föld tényleges birtokosának, ki az egyedi kimutatásban tulajdonosként is kitüntetve lett, habár a hirdetményi eljárás előtt, jóhiszemüleg kifizette, utóbb azonban a birtok tkví tulajdonosának más egyén lett bevezetve, ez utóbbinak nincs joga a vasúttól a kisajátítási összeg másodszori fizetését követelni, hanem a kisajátítási összegre netán vélt jogait az abban részesült birtokos ellen, amennyiben az az egyedi Tumutatásba valóban helytelenül vezettetett be, érvényesítheti (Dtár r. f. XXI. 47.) A helybeli árak, bérek és haszonbérek azért, mert Budaörsön a nép felette ragaszkodik földjéhez és ez okozza a túlságos árakat, nem mellőzhetők, mivel a tényleges árak szolgálhatnak egyedül a kárpótlási összeg meghatározásánál alapul. ÍC. 85. jan. 20. 7856/84. M. 305.) A kisajátítást szenvedőnek valódi és teljes kártalanítás-