Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

256 Mt. 504—506..§§. Határ perek. pesten kerületi elöljáróság) ügyel fel, mely a megszabott idő alatt fel nem állított, megrongált vagy megsemmisült határjeleket, ha azok a felszólítás után tizenöt nap alatt elfogadható indok nélkül nem állíttatnak fel, az illető tulajdonos költségére állíttatja fel, L, még a határjelek btőjogi oltalmáról 1894: XII. t.-c. 94. §. 9. p. és 1891: XLI. t.-c. A sommás határperek értékre való tekintet nélkül a járásbíróság hatáskörébe (1911: I. t.-c. 1. §. 2. c) pont) tartoznak. A határperekre általában kizárólag az a bíróság illetékes, amelynek területén az ingatlan fekszik. (1911: I. t.-c. 39. §.) — A sommás határperekben az eljárásra v. ö. 1911: L t.-c. 575—582. §§. és 584. §. utolsó bekezdés a Mt. 462. §-ánál. A kereset lényegileg oda irányul, hogy a peres felek tulajdonát képező ingatlant elválasztó kérdéses mesgye bíróilag meghatároztassék: ezt annál is inkább követelheti, mert a kivett tanúvallomások szerint az egyes határdombok idő folytán elenyésztek és mert a per adatai alapján meg nem állapítható, hogy az alperes által vitatott egyenes mesgyevonal valóban fennáll és az állandó jegyekkel megfelelően megjelölve volna és annak, hogy a mesgye azon vonalon volna, esetleg a per adatai alapján megállapítandó, mely jelenleg is a két birtokot elválasztja, melyet alperes határvonalnak állít, a mesgyevonal birói megállapításának útjában nem áll. (C. 90. máj. 30. 2225.) Debreceni tábla: Felperesek keresetükben nem birtokháborítást panaszoltak és nem visszahelyezést kértek, hanem kifejezetten arra irányozták keresetüket, hogy az alperesek és az ő birtokuk közötti mesgyevonal megigazíttassák és helyreállíttassák. Minthogy pedig a mesgyeigazítás iránt támasztott keresetek a mesgye megháborításától számított egy évi határidőhöz kötve nincsenek: felperesek kereseti jogosultsága nem évült el a miatl, hogy a mesgye megháborításának időpontja óta egy évnél hosszabb idő telt el. (1894. máj. 8. 2123/94.) — Curia: Hhagyja azért is, mert a mesgyeigazítási ügyekre alkalmazandó 1802. évi XXIII. t.-c,-ben nem foglaltatik olyan korlátozás, hogy a mesgyeigazításra irányzott panasz vagy kereset, a mesgyevonal megváltoztatásától számított bizonyos határidő alatt megteendő, illetőleg megindítandó lenne. (1894. aug. 21. 7130. M. 12.211.) Marosvásárhelyi tszék: A telekkönyvi vázrajz egymagában az ingatlan térfogatának és téralakjának megállapítására bizonyítékul nem szolgálván, az, ki azt állítja, hogy szomszédjai az ő ingatlanából foglaltak, nem elég, ha erre nézve pusztán a telekkönyvi vázrajzra hivatkozik, hanem az, hogy a peres ingatlana oly téralakkal kell. hogy bírjon és illetve oly kiterjedésűnek kell lennie mint általa állíttatik, perrendszerü bizonyí-