Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 504—506. §. Határvita. Ingatlan térfogata. 253 legközelbbi közgyűlésnek jelentést nyújtani be, és megőrzés végett a levéltárba helyezni. 3. §. Ha a mondott érdemben eljáró alispánt működésében a felek valamelyike háborgatná, vagy az ilyenképen állított vagy megújított határdombok széthányásával, vagy bármely módon akadályozná: jelentést tevén az alispán és segédei, a körülményekhez képest még a vármegyétől az ellenszegülők költségére kirendelendő karhatalom segítségével is foganatosítani kell a határjelek fölállítását vagy megújítását; azonkívül az ellenszegülőket ügyészi keresettel kell megtámadni; azon félnek pedig, aki az említett uton fölállított vagy megújított határjeleiben háborgattatik, szabad legyen az erőszak büntetésének kiszabására is irányoznia keresetét. 4. §. Ez intézkedés a két törvényhatóság határaira nézve fönforgó villongásokra is kiterjesztetik, úgy, hogy a föntebb előadott módon a kiküldendő nádori, illetőleg báni biztosok egyenlítsék ki ideiglenesen a vitát. 5. §. Hogy a földesurak közt fönforgó határvillongás miatt történő marhaelhajtás és behajtás következtében az uradalom jogainak védelmével megbízott jobbágyok marháikban vagy egyéb vagyonúkban ne károsuljanak: ilyen esetben a károsultnak kárát a megbízó tartozik pótolni. Határigazításban nincs helye elévülésnek: HK. I. R. 60. c, 78. c. 7. §. 84., 85. c. Az ingatlan térfogatát sem a telekkönyvi, sem a kataszteri térkép nem bizonyítja. (C. 97. jan. 8. 1052/96. M. 14.830.) Az ingatlan térmértékének a kataszteri adatok alapján történt téves feltüntetése nem változtat a tulajdonjog terjedelmén. (Bp. t. 1915. febr. 11. G. 240/1914. sz. M. Dt. IX. 182. 1.) A telekkönyv birtokállási lapja az azon kitüntetett térmérték valóságáért nem kezeskedik. A telekkönyv közhitelessége a dolog természete szerint a részlet térmértékére épp oly kevéssé terjedhet ki, mint annak művelési módjára, beépített voltára, az épület minőségére vagy más hasonló külső tényre. Ahol azonban a kérdéses részlet térmértékének nagyobb volta nem mérési vagy számítási hibából, avagy elírásból, hanem abból származik, hogy a telekkönyvi térképen a részlet határai a természetben levőkkel szemben ki vannak tolva és a telekkönyvi részlethatárok ennélfogva a természetben szomszédos részletet vagy annak valamely darabját is magukba zárják, amiből fo-