Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)
252 Mt. 504—506. §§. Határvita. O" 853. §. Ha kizáró birtok- vagy tulajdonjogot egyik fél sem bizonyít be; a bíróság a peres tért az eddigi békés birtoklás arányához képest felosztja. De ha a birtoklási állapot is kétséges: akkor a peres-itér a felek közt, azon birtok viszonyához képest, melyből az igény kiindul, műértők hozzájárultával feloszta-tik, s a határzás e szerint tétetik. 1802: XXIII. t.-c, a határvillongások kiegyenlítéséről.1) Azon bajok megelőzése végett, melyek a határok bizonytalanságából származhatnak, Ö szent Felsége jóváhagyásával, megújítván az 1635: XX. t.-c.2) üdvös rendelkezését, ezzel kapcsolatban, az alább következőket határozták a karok és rendek: 1. §. Hogy az alispán segédeivel együtt, akár valamelyik fél kérelmére, akár a tiszti ügyész értesítésére, ideiglenes biróságképen rövidesen kihallgatván a feleket, a tényleges határvillongásokat a rendes peruton kivül az idézett t.-c. értelmében, a megindított perekre való tekintet nélkül, ideiglenesen szüntesse meg, és a felek birtokállását uj határjelek valóságos fölállításával is, azonban az előbb létezett régi határjelek érvényének sérelme nélkül, tűzze ki. A meg nem elégedő feleknek azonban szabadságukban marad akár a használat, akár a kiváltság cimén a rendes perutra térniök oly módon, hogy az alispán által tett ideiglenes határolás a per utján semmi további megfontolás alá nem eshetik. 2. §. Ha pedig a szomszédok a határok megújítására barátságos megkeresés ellenében kimenni vonakodnának: a megújítást kivánó félnek szabad legyen hatósági személyeket alkalmazni, és az azoktól kiadott idézéssel kitűzött batáridőben, a másik fél ellenmondására való tekintet nélkül, a határok megújítását végrehajtatni. Az alispán pedig segédeivel együtt tartozik eljárásáról úgy az első, mint második §-ban érintett esetekben, a ») A régi jog tekintetében v. ö. HK. I. R. 84—86. c. A külön határperek (metalis ex usu) megszüntetéséről v. ö. 1852. nov. 19. ősiségi ny. p.. 17. §. Az 1802: XXII. t.-c. és 1807: XIII. t.-c. a Mt. 462. §-a kapcsán vannak közölve. 2) Az 1635: XX. t.-c. arról szól, hogy az ugyanazon vármegyében előforduló határvillongásokat elkülönítéssel hogyan kell kiegyenlíteni.