Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 501. §. Telek alkotórésze. 247 Eltekintve az osztott tulajdon esetétől, a nem muló célra emelt épület annak a teleknek, amelyen emeltetett, olyan tartozékává (alkotórészévé),lesz, mely a telekétől eltérő tulajdoni vagy más dologjogi viszonyban nem állnak. (C. 1914. dec. 15. 2039/1914. M. Dt. IX. 48. 1.) Anyagi jogszabály, hogy az ingatlanon levő oly építmények, amelyek az ingatlannal szerves és állandó összeköttetésben vannak és amelyek a rendeltetésüknek megfelelő állaguk sérelme nélkül az ingatlantól el nem különíthetők és el nem távolíthatók, az ingatlan tartozékának, kiegészítő részének tekintendők akként, hogy az ingatlan sorsát követik; minélfogva a peres csűr, mint nyilván a most kifejtett meghatározás alá eső jogtárgy a belsőségi ingatlan tartozékának tekintendő annál inkább, mert a nem vitás tényállás szerint a belsőségen abból a célból emeltetett, hogy azzal állandó összeköttetésben és azzal egyetemben képezze használat tárgyát és mert nem lehet kétséges, hogy szétszedve, a belsőségtől elválasztva rendeltetésszerű állaga úgy, mint most fennáll, lényeges változást szenvedne s a csűr fogalmának meg nem felelne. (Ka. t. 1913. szept. 23. G. 276. sz. Té. XVIII. 416. 1.) A fa beültetéssel a teleknek az alkotórészévé válik; a dolog és alkotórésze pedig nem lehet külön-külön tulajdon tárgya. (C. 1922. okt. 5. P. VI. 2030/1922. sz. M. Dt. XVI. 26. 1.) Az épület a belső teleknek, mint fődolognak, tartozéka. (C. 97. jan. 14. 1196/96. M. 15.471.) Belsőség alatt rendszerint a házat és melléképületeit, az udvart, a kertet és az utóbbiak területén levő gazdasági épületeket kell érteni. (C. 995/1921. M. Tára III. 70. 1.) Felülépítmény osztott tulajdon esetében és az esetben, ha a tkvben kitüntetve nincs, azon ingatlan tartozékát képezi, amelyen fekszik és így telekkönyveztt ingatlannak nem tekinthetvén; végrehajtás is csak telekkönyvi bejegyzés alapján és csakis az ellen vezethető, ki a nyilvánkönyvben mint kizárólagos vagy osztott tulajdon esetén, az osztott rész tulajdonosa van bejegyezve. (C. 91. dec. 1. 9450.) Aki a telek tulajdonát megszerzi, az tulajdonjogot nyer a telken levő épületekre is; ámde ez a jogszabály nem zárja ki oly kötelmi viszony létrejöttét, amelynél fogva a telek tulajdonosa tűrni tartozik, hogy a telken levő épületeket harmadik személy lebonthassa, s azok anyagát magának megtarthassa. Az elhordásban való késedelem nem eredményez jogsértést és nem jogosítja fel a telektulajdonost az anyag megtartására. (Bpesti T. 908. ápr. 3. G. 843. sz., M. Dt. III. 124.) A nemesi javak birtokosait közösen illető erdőilletőség ... a nemesi birtok tartozékát képező vagyonnak tekinthető, tehát külön eladás tárgyát csak akkor képezheti, ha az eladásba mindazok beleegyeznek, kik az állagra vagyis a nemesi birtokra zálogvagy egyéb jogokat szereztek. (C. 91. febr. 17. 5353/90. M. 5466.)