Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

248 Mt. 501. §. Telek alkotórésze. Ha a pincehelyiség a belteleknek különálló területén áll, az a lakásnak tartozékát nem képezi és így az abba való visszahelyezés a bagatell eljárásra nem tartozik, (C. 90. dec. 5. 9402.) A vm. ház alatt elterülő pince a ház elválaszthatatlan tartozékát képezi és mint ilyen a ház telekkönyvi tulajdonosát illeti meg. (C. 88. jan. 12. 8217/87. M. 368.) A földben gyökerező növényekből álló kerítések az ingatlannak növedékét képezvén, az ingatlannal együtt a vevő tulajdonává lettek. (Győri T. 1907. jun. 12. G. I. 26. sz„ Grill Dtár 908. 582.) A gyárak számára szállított egyes gépek csak befalazásuk után válnak ingatlanok tartozékaivá; ellenben megvételük s elszállításuk idejében ingó dolgok fogalmának felelnek meg. (Smsz. 80. márc. 10. 4141. M. 5141.) Gőzgépek és gőzkazánok a gőzmalomnak oly lényeges alkotó részeit képezik, melyek az ingatlan értékére döntő befolyással birnak és melyek ennélfogva, mint az ingatlan tartozékai, ettől elkülönítve, mint ingóságok az egyedül ingókra vezetett végrehajtás folytán le nem foglalhatók. (C. 87, febr, 16. M. 5143.) A malomépület, mint fődolog, ingatlant képez, a kazán, a fűtőkészülék, mint a gőzgép alkatrészei, az épületbe beépítvék, tehát szintén ingatlanok, a malom üzeméhez tartozó és annak céljaira szolgáló tartozékok a fődolog sorsát osztván, ingóságoknak nem tekinthetők és mint ingók nem foglalhatók le. (C. 3982/914. sz. Gr. XVI. 672.) Az irányadó tényállás szerint alperesek a végrehajtást szenvedő ingóságaira vezetett végrehajtás alkalmával lefoglalták a felperes által a végrehajtást szenvedőnek a tulajdonjog fenntartásával eladott és a végrehajtást szenvedő malom épületébe beépített gőzkazánt. Ezen tényállás alapján az alperesek azt a jogi álláspontot foglalták el, hogy a gőzkazánra vonatkozólag igénykeresetnek nincs helye, hogy tehát a fellebbezési bíróság az igény érdemleges elbírálásába jogszabálysértéssel bocsátkozott, mert a gőzkazán a beépítés folytán az ingatlan alkatrészévé, vagyis ingatlanná vált, ingatlanra nézve pedig az 1881: LX. t.-c. 89. és 92. §-ai alapján nincs igénykeresetnek helye. Ezt a jogi álláspontot azonban a kír. Ítélőtábla alaposnak nem találta. A tulajdonjog fenntartásával eladott ingóra vonatkozólag ugyanis a tulajdonjog fenntartása iránti megállapodás a vevő ellen és azok ellen, akik azt mint ingóságot foglalták le, jogosan érvényesíthető; mert ezekkel szemben a kérdéses ingónak az ingatlanba való beépítése figyelembe nem jön, hanem az velük szemben a beépítés dacára továbbra is ingóságnak tekintetik. Ezekből az okokból a fellebbezési bíróság jogszabálysértés nélkül bocsátkozott az igény érdemi elbírálásába, miért a felülvizsgálati kérelmeket el kellett utasítani. Kiemeli azonban a kir. ítélőtábla, hogy ez az igényperbeli dön-