Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 500. §. Malomjog. 241 kérdésének megbirálása nélkül is megszüntethető. (C. 910. ápr. 20. 397. sz. M. Dt. IV. 96.) A regálejog, mint tartozék, az 1888: XXXVI. t.-c. életbelépte előtti birtokeladásoknál az ingatlannal együtt eladottnak vétetvén, az italmérési kártalanítási összeg is az ingatlan uj tulajdonosát vagy jogutódát illeti meg. (C. 1907. márc. 1. 8255/ 907. sz., Gr. 1907. 593. 1.) Aki megvette árverésen a malmot, megvette a malommal együtt a vízhasználatra, illetőleg — ami ezzel azonos — a malom üzemben tartására vonatkozó jogot is, habár a végrehajtási eljárás során annak becsára külön megállapítva nem is lett s az árverési hirdetményben mint árverés tárgya megemlítve nem volt. (C. 903. nov. 10. 5061/902.) A malom jog — a gőzmalom kivételével (1880: XXXIV. t.-c.) — mint kir. kisebb haszonvétel törvényeink szerint a nemesi jószág tartozékát képezi (C. 84. szept. 2. 3549. és 4222. M. 434., 435.; C. 86. febr. 6. 7847/85. M. 436.), az tehát a nemesi jószággal együtt eladottnak tekintendő, tekintet nélkül arra, vájjon az az épület, melyben a jog gyakoroltatik, külön telekjkvbe jegyeztetett-e be vagy sem. (C. 902. febr. 6. I. G. 539. M. 19507.) A kir. kisebb haszonvételek és így a malomjog, úgyszintén az annak cimén szedett bér a tkvek tárgyát képezi. (C. 84. szept. 2. 3549. M. 434.) A földesúri malomjog, mint királyi kisebb haszonvételi jog, az 1836: VI. t.-c. 8. §-a által sértetlenül fenntartatott. Az 1853. évi március hó 2-án kelt úrbéri nyilt parancs a 24. §-ban általában kijelentette, hogy a földesúri malomjog tekintetében, a szabályozás fenntartása mellett, az előbbeni törvények határozatai szolgálnak zsinórmértékül. Az 1871: LIII. t.-c-nek a királyi kisebb haszonvételeket tárgyazó 5. §-a szerint a földesúri malomjog megszüntetve nincs és eme törvényszakasz zárótétele akkép rendelkezik, hogy a fennálló királyi kisebb haszonvételeknek — tehát a földesúri malomjognak is — szabályozásáról külön törvények intézkednek. A földesúri malomjog szabályozását illetően egy ilyen törvényünk van: az 1880: XXXIV. t.-c. a , gőzmalmokról". De ez a törvénycikk is a földesúri malomjogot csak annyiban szorította meg, hogy alóla kizáróan a gőzerőre berendezett és állandóan gőzerővel működő malmok vétettek ki. Ez a kivételes törvénybeli rendelkezés azonban, éppen ennél a kivételes jellegénél fogva, különös figyelemmel a 2. §. szerinti jogfosztó jellegére is, a legszorosabban lévén magyarázandó, a törvény szószerinti keretén tul ki nem terjeszthető. Minthogy pedig a peres felek között nem vitás az, hogy a felDeresnek kisebb haszonvételi földesúri malomjoga volt azon a területen, ahol az alperes malmot létesített: a fentebb kifejtettekből jogilag az következik, hogy felperesnek ez a joga a törvény alapján eredeti épségében fennáll ma is és hogy az alperes ezután a malom után a felperesnek a törvény alapján malombért Dr. Nizsalovszky: Magánjog II. 16