Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 500. §. Malomjog. 241 kérdésének megbirálása nélkül is megszüntethető. (C. 910. ápr. 20. 397. sz. M. Dt. IV. 96.) A regálejog, mint tartozék, az 1888: XXXVI. t.-c. életbe­lépte előtti birtokeladásoknál az ingatlannal együtt eladottnak vétetvén, az italmérési kártalanítási összeg is az ingatlan uj tulajdonosát vagy jogutódát illeti meg. (C. 1907. márc. 1. 8255/ 907. sz., Gr. 1907. 593. 1.) Aki megvette árverésen a malmot, megvette a malommal együtt a vízhasználatra, illetőleg — ami ezzel azonos — a ma­lom üzemben tartására vonatkozó jogot is, habár a végrehajtási eljárás során annak becsára külön megállapítva nem is lett s az árverési hirdetményben mint árverés tárgya megemlítve nem volt. (C. 903. nov. 10. 5061/902.) A malom jog — a gőzmalom kivételével (1880: XXXIV. t.-c.) — mint kir. kisebb haszonvétel törvényeink szerint a nemesi jószág tartozékát képezi (C. 84. szept. 2. 3549. és 4222. M. 434., 435.; C. 86. febr. 6. 7847/85. M. 436.), az tehát a nemesi jószág­gal együtt eladottnak tekintendő, tekintet nélkül arra, vájjon az az épület, melyben a jog gyakoroltatik, külön telekjkvbe jegyeztetett-e be vagy sem. (C. 902. febr. 6. I. G. 539. M. 19507.) A kir. kisebb haszonvételek és így a malomjog, úgyszin­tén az annak cimén szedett bér a tkvek tárgyát képezi. (C. 84. szept. 2. 3549. M. 434.) A földesúri malomjog, mint királyi kisebb haszonvételi jog, az 1836: VI. t.-c. 8. §-a által sértetlenül fenntartatott. Az 1853. évi március hó 2-án kelt úrbéri nyilt parancs a 24. §-ban álta­lában kijelentette, hogy a földesúri malomjog tekintetében, a szabályozás fenntartása mellett, az előbbeni törvények határo­zatai szolgálnak zsinórmértékül. Az 1871: LIII. t.-c-nek a ki­rályi kisebb haszonvételeket tárgyazó 5. §-a szerint a földesúri malomjog megszüntetve nincs és eme törvényszakasz zárótétele akkép rendelkezik, hogy a fennálló királyi kisebb haszonvéte­leknek — tehát a földesúri malomjognak is — szabályozásáról külön törvények intézkednek. A földesúri malomjog szabályo­zását illetően egy ilyen törvényünk van: az 1880: XXXIV. t.-c. a , gőzmalmokról". De ez a törvénycikk is a földesúri malom­jogot csak annyiban szorította meg, hogy alóla kizáróan a gőz­erőre berendezett és állandóan gőzerővel működő malmok vétet­tek ki. Ez a kivételes törvénybeli rendelkezés azonban, éppen ennél a kivételes jellegénél fogva, különös figyelemmel a 2. §. szerinti jogfosztó jellegére is, a legszorosabban lévén magyará­zandó, a törvény szószerinti keretén tul ki nem terjeszthető. Minthogy pedig a peres felek között nem vitás az, hogy a fel­Deresnek kisebb haszonvételi földesúri malomjoga volt azon a területen, ahol az alperes malmot létesített: a fentebb kifejtet­tekből jogilag az következik, hogy felperesnek ez a joga a tör­vény alapján eredeti épségében fennáll ma is és hogy az alperes ezután a malom után a felperesnek a törvény alapján malombért Dr. Nizsalovszky: Magánjog II. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom