Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

240 Mt. 500. §. Ingatlanhoz kapcsolt jogok. gosan kimondatott az úrbér VI, fejezetének 3. §-ában, valamint, az 1836: VI, t.-c. 8, §-ában, amelyek a volt jobbágyokat a halászati jog gyakorlásából kizárták, és az a jog, mint u. n, regálé, kizárólag a földesúrnak volt fenntartva, (C, 904, okt, 18. 4878/903.) 1881: LX. t.-c. 131. §. A kir. kisebb haszonvételi jog rendszerint az ingóságok végrehajtására előirt szabályok szerint vétetik végrehajtás alá . . . Ha azonban a kir, kisebb haszonvételi jog gyakorlata valamely ingatlannal elválaszthatatlanul van egybekapcsolva: e jog az ingatlannal vehető csupán végrehajtás alá. Ezen eseteken kivül ingatlanra vezetett végrehajtás esetében a végrehajtató az ingatlannal együtt az attól még el nem választott kir. kisebb haszonvételi jognak végrehajtás alá vételét is kívánhatja. Valamely ingatlan vagyonra vonatkozólag élők közti jogügylet által szerzett jog lefoglalása az ingók lefoglalására fennálló szabályok szerint történik: 1881: LX. t.-c, 132, §, A kir. kisebb haszonvételi jogok: az italmérési és korcsmáltatási jog, a húsmérési jog, boltbérszedés, pálinkakazánoktól szedett dijak, tégla-, mészégetés, kővágás, agyagásás stb. az úrbériség megszüntetésével, illetőleg az italmérés állami monopóliummá válásával megszűntek. A földesúri malomjog ma is fennáll, de a kizáróan gőzerőre berendezett malmokra nem terjed ki. 1871: LUI. t.-c. 56. §. (81. §.) Az úrbéri telek után járó erdő-, nádas- és legelőilletmények szintén különváltan elidegeníthetők, mihelyt azok a telekkönyvben külön vannak kitüntetve. Ennek megtörténtéig, amennyiben az ellenkező be nem bizonyíttatnék, a belsőség tartozékául tekintendők. Habár vm. erdő- és legelőilletmény, mindaddig, mig a tjkvben külön kitüntetve nincs, a belsőség tartozékául tekintendő, a tv. eme rendelkezése sem zárja ki eladás esetére az ellenkező tényállás bizonyítását (C. 96. jun. 12. 7816/95. M. 12.223.), t. i. azt, hogy az erdő- és legelőilletmény külön eladás tárgyát képezte, ami még akkor is bizonyítandó, ha a helyi szokás szerint ez az illetőség a külsőségnek képezi tartozékát. (C. 95. jun. 26. 4059/94. 12.224.) A vásártartási jog nem tartozéka annak a területnek (vásártérnek), melyen a vásár tartatik, hanem a volt földesúr tulajdonjogában rejlő jogosítvány, következőleg a többek közös tulajdonát képező vásártérre a közösség a vásártartási jog