Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 500. §. Ingatlanhoz kapcsolt jogok. 239 O" 442. §. Ki valamely dolgot tulajdonul megszerez, a vele járó jogokat is megnyeri. Oly jogokat, melyek az átadó személyére szorítvák, ez át nem adhat. Általában senki másra több jogot nem ruházhat, mint amennyivel maga bir. V. ö. optkv. 367., 417., 456., 469., 527., 824., 1393., 1449. §§. 1854. bányatörvény 109. §. Adományozott vájnamértékek, határközegek, segédvájások és megyetárnák ingatlan tulajdont képeznek s bányakönyvbeli bejegyzés tárgyai. A gyógyszertári jogosítvány (a reáljogu kivételével) személyhez kötött jog (1876: XIV. t.-c. 131. §.). Az ingatlanhoz tartoznak az u. n. gyökeresített (reál) iparjogok, amelyek a háznak és értékének valódi alkotórészét képezik (1795. febr. 20. udv. rend. Justizgesetzsamml. 219. sz.), amelyek a telekkönyvbe is bevezettetnek (1856. okt. 31. sz. min. rend., 1856. RGBL. 204. sz.) Reáljogu iparüzlet azonban ma már nem engedélyezhető (1884: XVII. t.-c. 23., 24. §§.). Hasonlóképpen reálgyógyszertári jog sem adományozható többé. (1876: XIV. t.-c. 133. §.) 1883: XX. t.-c. 1. §. A vadászati jog a földtulajdonnak elválaszthatlan tartozéka. 1888: XIX. t.-c. 1. §. A halászat joga a földtulajdon elválaszthatlan tartozékát képezi és a meder tulajdonosát (1835: XXVIII. t.-c. 4. és 5. §.) illeti. 72. §. Ha a medertulajdonos ... a halászat jogát megszerzi, a halászati jog a meder tartozékává lesz és attól többé el sem választható. A vadászatra és a halászatra vonatkozó magánjogi jogszabályokat 1. Mt. 568. §-a kapcsán. Az 1888: XIX. t.-c. 1. §-ában foglalt azon rendelkezés alól, hogy a halászat a földtulajdon elválaszthatatlan tartozékát képezi, ezen törvény 3. §-a azt a kivételt állapítja meg, hogy azok, kik a törvénynek 1889. május 1-én történt életbeléptekor a halászati jogot oly vízterületen gyakorolják, melynek medre tulajdonukat nem képezi, ezen jogukat az 1. §-ban foglalt rendelkezés ellenében is megtartják abban az esetben, ha a törvény hatályba lépte után legkésőbb egy év alatt ebbeli jogukat az alispánnál bejelentik s ennek folytán jogosultságukat kimutatják. Ha az, aki a halászati jogot gyakorolta, ezen rendelkezéseknek megfelelt, úgy maga az a körülmény, hogy a partbirtokosok a halászatot szabadon gyakorolták, joggyakorlatot nem bizonyít s a halászati jog őket ezen jog átruházásának hiányában nem illeti meg, mert a halászat joga az 1888. évi XIX. t.-c. meghozataláig kizárólagos földesúri jog volt és mint ilyen a királyi kisebb haszonvételek u, n. regálék közé tartozott s ez vílá-