Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 483. §. Rosszhiszemű birtokos. 221 autót a íellebbezési bíróság most megtámadott Ítéletének meghozatalát megelőző szóbeli tárgyalásig ki nem adta, a felperes tulajdonának elvonásával okozott kárért felelős; mert a szerzéskor fenforgó jóhiszeműsége őt a tulajdoni kereset megindításától fogva nem védi. (C. II. 3097/1926., 1927. febr. 24. J. H. I. 385. sorsz.) Az ítéletet a szűnő haszonra és a kamatára nézve azért kellett megváltoztatni, mert a jóhiszemű birtokos, amilyennek alperes a per adatai szerint tekintendő, az elvont hasznot az ingatlan tulajdonosának megtéríteni nem tartozik, másrészt pedig, minthogy a perindítástól kezdve a jóhiszemű birtokos is a rosszhiszemű birtokossal egyenlő elbánás alá esik, a felperesek részére a szűnő hasznot csak a perindítás napjától lehetett megítélni, a perindítást megelőző időre esedékes haszonra nézve azonban őket keresetükkel elutasítani kellett. A szűnő haszon után járó kamat azért nem volt ítélhető, mert a felperesek ezt a hasznot mint járulékot követelik, már pedig járulék után nem jár kamat (90. jul. 2. 59.987/89.). Abból, hogy felperes az elsőfokú vegyesbiróság ítélete ellen (amely az 1922. márc. 1-én lejárt fakitermelési szerződést meghosszabbította) fellebbezett, nyilvánvaló, hogy a meghoszszabbítást is ellenezte; a fellebbezés ténye tehát magában véve is mind a továbbtermelés elleni tiltakozást, mind a jogfentartást kifejezetten is magában foglalja. Ilyen tények fenforgása mellett csupán az elsőfokú vegyesbiróság ítélete által teremtett helyzetre alapított jóhiszeműség nem mentesíti alperest a jogalap nélkül kitermelt és elszállított faanyagnak az elvitel idejében képviselt értékének a megtérítése alól. (C. VII. 2510/926. 1927. jan. 13. J. H. I. 178. sorsz.) 483. §. Aki a birtokot nem szerezte jóhiszemben (rosszhiszemű birtokos), a hasznokért és a kárért a birtok szerzésének idejétől kezdve felelős. Aki birtokának megszerzése után tudja meg, hogy a dolog birtokára nem jogosult, e tudomásának megszerzésétől kezdve rosszhiszemű birtokosként felel. A fennálló jog szerint a rosszhiszemű birtokos a vétlenül okozott kárért is feltétlenül felelős. Egyébként e §. mai jogunkkal megegyezik. Rosszhiszemű szerzésre v. ö. Mt. 549., 563. és 603. §., rosszhiszemű telekkönyvi szerzésre v. ö. Mt. 935. §. O" 335. §. A rosszhiszemű birtokos köteles nemcsak az idegen dolog birtokából nyert hasznokat visszapótolni, hanem azokat is, melyeket a rövidséget vallott fél nyerendett volna, s egyszersmind a maga birtoka által okozott minden károkat is