Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

íí 18 Mt. 481. §. Dolog kiadására kötelezeti. 2. Felelősség a hasznokért és a kárért. 481. §. A dolog kiadására kötelezett a következő §-okban meghatározott időtől kezdve felel a tulajdonosnak a hasznokért és a dologban esett kárért. Nevezetesen: 1. köteles kiadni a dologból szedett gyümölcsöket és egyéb hasznokat és köteles megtéríteni a rendes gazdálkodás szabályai szerint élvezhető azokat a hasznokat, amelyeknek haszonvételét vétkesen elmulasztotta; 2. köteles megtéríteni azt a kárt, amely a dolognak az ő vétkessége következtében beállott rosszabbodásából vagy elpusztulásából vagy abból származott, hogy a dolog kiadása neki felróható okból reánézve lehetetlenné vált. A birtokosnak a késedelemből folyó esetleges továbbmenő felelőssége a véletlen kárért és egyéb hátrányért érintetlen marad. Fennálló jogunkkal az 1. bekezdés érdemben megegyezik. A. rosszhiszemű birtokos felelősségét a véletlen kárért (2. bek.) a fennálló jog nem a késedelemből vezeti le, hanem közvetlenül a rosszhiszemű birtok következményének tartja, a jóhiszemű birtokos pedig a mai jog szerint a véletlenért a perindítás után sem felelős, csak a per elhúzása esetében. Gyümölcs: Mt. 472. §., haszon: Mt. 473. §. Az Optk. 338. §-át 1. a Mt. 489. §-ánál. A birtok, mint főtárgy és az elvont hasznok, mint melléktárgy közötti viszonyból következőleg, ha az elvont haszon a birtokkal együtt nem érvényesíttetett, sem a birtok iránti perben annak külön érvényesítése indokoltan fenn nem lett tartva: a tulajdonos erről lemondottnak tekintendő. (C. 1904. okt. 6. 938.) Azonos: C. P. I. 1655/917. sz. M. Dt. XI. 280. 1. Alperes a szőlőnek a per folyama alatti eladása következtében azt köteles felperesnek megtéríteni, amit ezáltal az eladás által felperestől elvont, el pedig azt vonta, ami termést felperes ebből a szőlőből, az okszerű gazdálkodásnak megfelelő művelés vagy műveltetés utján, — a termelési költségek, meg a közterhek levonása után tiszta jövedelem gyanánt nyerhetett, vagy amit haszonbérbeadás esetében, — ugyancsak az okszerű gazdálkodás eredményének megfelelő összegben, — haszonbér gyanánt elérhetett. (C. V. 827/1926. 1927. jan. 1. J. H. I. 309. sorsz.) 482. §. Aki a birtokot jóhiszemben szerezte (jóhiszemű birtokos), annak a hasznokért és a kárért való fele-