Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 482. §. Jóhiszemű birtokos. 219 lössége a perindítástól kezdve áll be; ellenben nem felel azokért a gyümölcsökért és egyéb hasznokért, amelyeket vélt jogának megfelelően a perindításig szedett vagy szedhetett volna, és nem felel azért a kárért sem, amely vélt jogának gyakorlása következtében a tulajdonost a dolog tekintetében a perindításig érte. Ha azonban a jóhiszemű birtokos ingyenesen szerezte a dolog birtokát, a perindítás előtt élvezett hasznokat is köteles a tulajdonosnak az alaptalan gazdagodás vissza­térítésének szabályai szerint kiadni. Az első bekezdés a fennálló joggal megegyezik. A második bekezdés szabálya a fennálló joggal, amely szerint a jóhiszemű birtokos az elvont hasznokat megtarthatja akkor is, ha a birtok visszaadásakor megvannak. (Optk. 330. §.), ellentétes. Perindítás: a keresetlevél kézbesítése: Mt. 1298. §. in fine. Az alaptalan gazdagodás visszatérítésének szabályai: Mt. 1750. és köv. §. Ezeket l. a kötelmi jogi részben. V. ö. HK. II. R. 71. c. hasonló rendelkezését. O" 326. §. Ki azon dolgot, melyet bir, valószínű okoknál fogva magáénak tartja, az jóhiszemű birtokos. Rosszhiszemű bir­tokos az, ki tudja, vagy a körülményekről vélelmeznie kell, hogy a birtokában levő dolog másé. Tényekbeni tévedésből, vagy a törvényes rendszabályok nem tudásából lehet jogszerűtlen (3Í6. §.) s mégis jóhiszemű birtokosnak lenni. O" 327. §. Ha valaki a dolgot magát, más pedig az ezen dolognak minden, vagy némely haszonvételérei jogot birja, ek­kor ugyanazon személy, ha joga határain túllép, különböző te­kintetben jó- és rosszhiszemű, jogszerű és jogszerűtlen birtokos lehet. O** 328. §. A birtoknak jó- vagy rosszhiszeműségét, peres esetben, birói Ítélet által kell elhatározni. Kétség esetében a vélelem a birtok jóhiszeműsége mellett áll. O" 329. §. A jóhiszemű birtokos csupán a jóhiszemű bir­tok alapján a dolgot, melyet bir, felelősség nélkül tetszés sze­rint használhatja, sőt el is enyésztetheti. O" 330. §. A jóhiszemű birtokost illetik a dologból eredő minden hasznok, mihelyt a dologtól elkülönöztettek; őtet ille­tik minden egyéb, már beszedett haszonvételek is, amennyiben azok ideje a békés birtok alatt már lejárt. Az Optk. ide is szóló 338. §-át 1. a Mt. 489. §-ánál. V. ö. HK. II. R. 71. c. 9. §. a rosszhiszemű birtokosról. Jogszabály az, hogy aki valamely dolgot valószínű okoknál fogva magáénak tart, annak jóhiszemű birtokosa s mint ilyent azt el is használhatja s ha elhasználta, megtéríteni nem tartó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom