Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 479. §. Tkvi. tulajdonos tulajdoni igénye. 213 nek meghiúsítása céljából, hanem azon az alapon is, hogy az árverési vevő az árverés alkalmával tudta, vagy kellő gondos­ság mellett tudnia kellett, hogy az elárverezett ingatlan nem a végrehajtást szenvedőnek, hanem másnak a tulajdona, vagy arra másnak kétségtelen jogos tulajdoni igénye van. (C. polgári jogegys. tanácsának 3. sz. döntvénye.) Általános jogszabály az, hogy a tkvi tulajdonos, a tulajdo­nát képező ingatlannak birtokát jogosított követelni, és ezt a jo­gát mindaddig gyakorolhatja, mig tulajdonjogára nézve a tkjkvi állapot meg nem változtatik. A felperes tulajdonjogából folyó birtoklási jognak megítélését a felperesnek az I. rendű alperes által vitatott állítólagos rosszhiszeműsége sem gátolhatja és pe­dig annál kevésbbé, mivel a felperes tagadásával szemben nem nvert beigazolást az, hogy a kereseti ingatlan megvételekor fel­peres tudomással birt volna arról, hogy az megelőzően már másnak adatott el. (C. 99. jan. 19. 4228/98. M. 16.046.) A telekkönyvi tulajdonos a tulajdonaként feltüntetett in­gatlan birtokát követelni csak az esetben jogosult, ha a telek­könyvi tulajdon megszerzésénél jóhiszemüleg járt el; a szerzés nem tekinthető jóhiszemünek, ha a szerző ugyanazon községben lakván, melyben az ingatlan fekszik, a tényleges birtokállapot­ról meggyőződést szerezni elmulasztja. (C. 902. szept. 11. 6771.) Tekintve, hogy az alperesnek azt az állítását, hogy felperes D. H. fiát a közös atya D. Mihály utáni örökségre nézve tel­jesen kielégítette, bizonyította, tekintve, hogy az tjkvben felvett és a közös édesatya tulajdonát képezett ingatlanokat az alperes a közös édesatyának halálától számítva 29 éve, a közös édes­anvának halálától számítva pedig 26 éve háborítatlanul kizáró­lag birta, már pedig fel sem tehető, hogy az ugyanabban a községben lakó és férjnél levő felperes évtizedeken át örökségi jutalékának birtokba adását ne követelje, ha arra nézve ki nem egyezett s azt alperesnek át nem engedte volna . . . mindezeknél fogva felperes pusztán a nyilvánkönyvi állapotra fektetett bir­tokkeresetével elutasítandó és alperes viszontkeresetének a ren­delkező rész szerint hely adandó volt. (C. 902. jun. 20. 1335. M. 19.512.) Zilahi tszék: Jogszabály az, hogy a korlátlan tkvi tulaj­donos a tulajdonaként kitüntetett ingatlan birtoklását, mint a tulajdonjog folyományát követelni csak abban az esetben jogo­sult, ha a tulajdonjog megszerzésénél jóhiszemüleg járt el. (1901. máj. 29. 1468/901. sz.) A másodbiróság Ítélete felhívott indokai alapján helybenhagyatik. (C. 1902. szept. 11. 6771/901.) Az ingatlan telekkönyvi tulajdonosát sem illeti meg az in­gatlan birtoka, ha tulajdonjog szerzése nem nyugszik jogszerű alapon s ezért elvont haszon cimén a birtokos ellen nem léphet fel, tekintet nélkül arra, hogy a birtokost illeti-e a tulajdonjog vaev sem. (C. 1923. szept. 19. P. VI. 6895/1922. sz. M. Dt. XVI. 159. 1.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom