Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

214 Mt. 479. §. Tkvi. tulajdonos tulajdoni igénye. A Lfi. 1876. jan. 26-án 436. sz. a. kimondta, hogy másnak megrövidítése céljából történt vagyonátruházás folytán nyert nyilvánkönyvi jog rosszhiszeműnek lévén tekintendő, az ily tulajdonos ellen az előbbi jogcimet szerzett s az ujabb átruházás által károsítani célzott fél, tulajdoni igényét érvényesíteni jogosítva van. Az ugyanegy községben lakás, mint a rosszhiszemre való következtetés alapja tekintetében v. ö. még: C. 1899. márc. 23. 871. Tulajdonjog elismerése iránti perben azon esetben, ha felperes kereseti igényét jogérvényesen bekebelezett tulajdonjogra alapítja; alperest terheli annak bizonyítása, hogy felperes tulajdonjogát hamis okmány alapján rosszhiszemüleg szerezte meg (C. 5095/1895. sz.). Marosvásárhelyi tszék: A tulajdonosnak azon jogával, mely szerint sajátjának birtokából mindenkit kizárhat, össze van kötve ama jog is, hogy eltartóztatott sajátját és illetve elhasznált tulajdonának értékét mindenkitől, ki azt birlalja, vagy pedig elhasználta, tulajdoni keresettel követelheti. (1894. jan. 8. 4593. sz.) — C: Hhagyja. (1895. máj. 24. 2086. sz.) Az ingatlan tulajdonosa az általa ideiglenes használatul — a használat tartamára és feltételeire vonatkozó minden megállapodás nélkül — átengedett ingatlan visszabocsátását felmondás nélkül is, bármikor követelheti. (C. 5482/894. sz.) A tulajdonjog telekkönyvi előjegyzése nem ad jogot az ingatlan birtoklására. (C. 1892. ápr. 11. 7193/891. sz.) A tkvi tulajdonosok örökösei is jogosítva vannak az örökhagyó tkvi tulajdonát képező vagyon átadását attól, ki azt birja, tulajdonkeresettel éppen úgy követelni, amint az a tkvi tulajdonosnok jogában állott. (Lfi. 1877. jun. 20. 5107. sz.) Bpesti tábla: Birtokbaadás iránti tulajdoni kereset sikerrel nem indítható az ellen, ki az illető dolgot más nevében birja, amennyiben ezt igazolja és megnevezi azt a személyt, akinek nevében a birtoklást gyakorolja. (1887. ápr. 4. 32.888/86. sz.) — Azonos határozat: C. 1896. szept. 17. 5348/1895. sz., hol a kereset elutasíttatott azon az alapon, hogy az ingatlant nem alperes, hanem neje birtokolja. A közigazgatási hatóságnak a mezei közös dülőutak helyreállítása iránti intézkedései nem zárják el a magánfeleket a vitás bírtok vagy tulajdoni kérdések birói eldöntésétől. (A m. kir. földmivelésügyi miniszternek a belügy- és igazságügyminiszterekkel egyetértőleg hozott 1908. évi 32.833. sz. határozata. Gr. Dtár XVI. 201. 1.) Tekintve, hogy a tulajdonjog feltétlen jog és így, ha az bizonyos ingatlanra nézve érvényesíttetik, nemcsak a perben álló, hanem esetleg a perben nem álló harmadik személyek jogaira is kihatással lehet: a tulajdonjog megítélése iránt indított keresethez tkvi kivonat alperes tulajdonjogának igazolása végett bemutatandó abban az esetben is, ha alperes felperes-