Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 462. §. Megbízott, képviselő birtokháboritása. 1S5 seti társaság kereskedelmi üzletében lévő dolgok birtokosa tehát maga a társaság, nem pedig a társasági tagok, s így az említett dolgokra nézve felperes nem minősülvén birokosnak, az üzlethelyiségből az alperes által testi erő alkalmazásával történt kiűzetése miatt az egyedül a birtokost megillető sommás visszahelyezési keresettel nem élhet. (C. P. IV. 3454/1926. sz. H. Tára VIII. 129. 1.) S. Ede elsőrendű felperes mint K. Márton jogutóda jogilag ezzel egy személynek lévén tekintendő, ő a sommás visszahelyezést kérni épp úgy jogosult, mint maga K. Márton volt volna. (C. 94. dec. 27. 11.512/23. M. 12.197.) Budapesti tábla: A gazda, cselédjének az ő szolgálatában elkövetett tényeiért harmadik személlyel szemben rendszerint felelősséggel tartozván: az alperes cselédje által, az alperes szolgálatában tett fuvarozásokkal felperes birtokán elkövetett háborítás orvoslását felperes jogosan kérhette alperes ellen. (87. máj. 12. 20201.) S. József az alperesnek édes atyja, tehát felpereseket birtokukban, mint az akkor még kiskorú fiának t. és t. képviselője háborította meg azáltal, hogy a felperesek munkásait a íia javara hozott Ítélet felolvasása mellett a földekről eltiltotta: következve az atyjának az ő nevében véghezvitt cseleményeiért a per folyama alatt nagykorúvá vált alperes felelősséggel tartozik. (C. 89. okt. 16. 8081.) Való ugyan, hogy az örökös, legyen az özvegy vagy leszármazó, önhatalmú tény fennforgása esetében visszahelyezési keresetét már az örökhagyó által gyakorolt birtoklásra is alapíthatja: és hogy jogelőde halála után, ha eltérő körülmény nem bizonyíttatik. a bíróság részéről való elismerést megelőzőleg és illetve a hagyaték átadása előtt is a birtoklás folytatójának ő tekintendő; de amidőn — mint jelen esetben — több különböző jogcímen igénylő örökös létez, tehát kizárólagos birtoklást egyik sem követelhet, nem származhat joga sommás visszahelyezési keresetre egyiknek sem harmadik személy irányában oly birtokbavétel alapján, amelyet a harmadik személy valamely örököstárs ténye, intézkedése folytán vett igénybe. Ezt a szabályt alkalmazva, nem lehet alperest önhatalmú foglalónak tekinteni, mert habár való, hogy felperes férje néhai B. János hagyatékára nézve egy gyermekrész erejéig özvegyi jogra jogosultnak vélelmezendő és esetleg más jogcímen is lehetnek igéryei. de mivel nem tagadta, hogy alperes a kérdéses 1 lánc földet B. Péter, mint néhai B. János egyik leszármazójának intézkedése alapján vette haszonbéres mivelés alá. e földrész birtokába sommás uton vissza nem helyezhető. (C. 91. jul. 28. 3501.) Valamely ingatlannak korlátlan haszonélvezőjét megilleti az a jog, hogv annak az ingatlannak a birtokát harmadik személyekkel szemben megvédelmezze. Jogának érvényesítésénél az