Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 462. §. Birtokháboritás építkezéssel. ingatlan tulajdonosának beleegyezését vagy hozzájárulását sem kell igazolnia, amennyiben az ingatlannak korlátlan haszonélvezőjét a birtok megvédelmezésében a tulajdonos sem akadályzhatja, sőt birtokát ez ellen is jogosult védeni. (C. 1904, okt. 55.812/903.) Habár felperes haszonbérleti joga telekkönyvileg biztosítva nincs, alperes mint uj tulajdonos az osztrák polgári törvénykönyvnek az ideiglenes törv. szabályok 21. §-a által fenntartott 1020. §-a alapján felperesnek kellő felmondás melletti kihelyezését csak bíróság utján kérhette volna és az önhatalmú kimozdításra jogosítva nem volt, miért is a visszahelyezést el keHett rendelni. (C. 84. okt. 15. 8690.) Azon körülmény, hogy alperes a per folyama alatt a felDeres által kifogásolt építkezést befejeztette, a felperesi birtoklás sérelmére létesített állapot megszüntetésére irányuló sommás visszahelyezési keresetnek alkalmazhatóságát a fennforgó esetben annál kevésbé zárhatja ki, mivel alperes felperes azon kereseti állítását, hogy a panaszolt építkezés ellen már annak kezdetekor tiltakozott, kétségbe nem vonta, ha tehát alperes ennek ellenére a kifogásolt építkezést az ügy eldöntéséig íélbe nem szakította, avagy építkezési joga birói megállapítását annak utján érvényesíteni elmulasztotta, panaszolt önhatalmú eljárása (tűzfal és kémény építése felperes háza kapu bejáratának falánál) által a jelen sommás per esélyeinek önmaga tette ki magát. (C. 87. máj. 26. 3367.) — Azonos határozat: C. 86. okt. 21. 6191., hol az építés már a kereset beadása előtt volt befejezve. A keresetben panaszolt kerítésoszlopok eltávolítását Miskolcz város rendőrkapitányi hivatala a 3. sz. a. okirat tanúsága szerint hatósági határozat következtében eszközölte. Minthogy azonban oly sérelmek, melyek valamely hatóságnak hatósági körébe tartozó eljárása által okoztatnak, elsősorban a községi törvényben előirt módon orvoslandók, ebből következik, hogy a keresetileg panaszolt eljárás sommás visszahelyezés alapjául nem szolgálhat; felperes tehát helytelen uton indított keresetével ez okokból el volt utasítandó. (C. 88. dec. 10. 9432.) Felkeresek anélkül, hogy az igényelt területre nézve tényleges békés birtoklást bizonyítanának, sommás visszahelyezési keresetüket arra alapítják, hogy azt a mesgyét, amelyet felkeresi és alperesi erdőterület közt az erdőszabályozás alapján köztük a telekkönyv átalakítása alkalmával a bizottság megállapított, alperes önkényüleg megváltoztatta és ezáltal tőlük három holdat meghaladó területet elfoglalt; de hogy ezt az eljárást mily minőségben eszközölte, ki sem tünteti és nem állítja, hogy ebbe a kijelölésbe a peres felek megnyugodtak és birtokaikat ily határokkal vették volna birtoklásukba, a sommás visszahelyezési, illetve birtokháborítási per egyik elmaradhatatlan feltétele: a békés birtoklás bizonyítatlan maradt. (C. 92. jul. 26. 5496.)