Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 439. §. Hitbizományok. 129 közt pedig az éveire nézve öregebbnek, vagy végtére az ágra nem tekintve, a családbeli legkorosabbnak rendelte. 3. Q. Kétség esetében az elsőszülöttségi örökség inkább vélelmeztetik, mint az iz- vagy korörökség, és az izörökség ismét inkább, mint a korörökség. 4. §. Elsőszülöttségi örökségnél az ifjabb ág csak az idősb ág kihaltával jut a hitbizományhoz úgy, hogy az utolsó birtokosnak fivérét annak fiai, unokái, másod-unokái és további ivadéka megelőzik. 5. §. Az alapító az öröklés rendét egészen is megfordíthatja, és az idősb ágbeli utolsó szülöttet; vagy valamennyi ágból a legifjabbikat, vagy általában azt nevezheti ki, aki izre nézve vagy a hitbizomány alapítójához, az első szerzőhöz, vagy az utolsó birtokoshoz legközelebb áll. A királyi jóváhagyással ellátott hitbizományi alapítólevélben megállapított jogutódlási rendelkezéssel szemben nem jöhet tekintetbe az alapítóknak korábban kelt, de királyi jóváhagyást nem nyert végrendeletében megállapított és az alapítólevéltől eltérő öröklési rend, még akkor sem, ha a királyi jóváhagyást kérő örökösök az alapítólevél kelte után létrejött egyezségben a végrendeleti intézkedéseket magukra nézve kötelezőknek elfogadták. (C. 5191/911. sz. Gr. XIV. 251.) 6. §. Ha az alapító eziránt akaratát határozottan ki nem fejezte, inkább az utolsó birtokos, mint a hitbizomány alapítója és az első szerző vétetik tekintetbe. Ha több egyenlő izbeli személyek léteznek, az idősb kor határoz. A hitbizomány alapítójának ellenkező intézkedése hiányában az utólagos házasság által törvényesített gyermeket a hitbizományi utódlásból nem lehet kizárni, mert jogállása és öröklési joga ugyanolyan mint amilyen atyjának törvényes ágyból származott gyermekeié. — VI. Az utólagos házasság által törvényesített gyermek, a házasságban született gyermekekkel teljesen egyenlő jogokkal csakis a szülők közt létrejött házasság napjától kezdődően bir, aminek a hitbizományban való örökösödés szempontjából az a jelentősége van. hogy a törvényesített gyermeknek az elsőszülöttségi joga megállapításánál nem a születés, hanem a szülők házasságának a napja a határozó. (C. lf>16. ápr. 4. Rp. I. 10.976/1915. sz. M. Dt. X. 231. 1.). 7. §. Midőn az alapító azt rendeli, hogy a hitbizomány mindenkor a családbeli legközelebbi tagra szálljon, ez alatt az értetik, ki a közönséges törvényes öröklés szerint a férfimaradék közül legközelebbik. Több egyenlően tözel állók között, Dr. Nizsalovszky: Magánjog II. 9