Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 439. §. Hitbizományok. 129 közt pedig az éveire nézve öregebbnek, vagy végtére az ágra nem tekintve, a családbeli legkorosabbnak rendelte. 3. Q. Kétség esetében az elsőszülöttségi örökség inkább vé­lelmeztetik, mint az iz- vagy korörökség, és az izörökség ismét inkább, mint a korörökség. 4. §. Elsőszülöttségi örökségnél az ifjabb ág csak az idősb ág kihaltával jut a hitbizományhoz úgy, hogy az utolsó birto­kosnak fivérét annak fiai, unokái, másod-unokái és további ivadéka megelőzik. 5. §. Az alapító az öröklés rendét egészen is megfordít­hatja, és az idősb ágbeli utolsó szülöttet; vagy valamennyi ág­ból a legifjabbikat, vagy általában azt nevezheti ki, aki izre nézve vagy a hitbizomány alapítójához, az első szerzőhöz, vagy az utolsó birtokoshoz legközelebb áll. A királyi jóváhagyással ellátott hitbizományi alapítólevél­ben megállapított jogutódlási rendelkezéssel szemben nem jöhet tekintetbe az alapítóknak korábban kelt, de királyi jóváhagyást nem nyert végrendeletében megállapított és az alapítólevéltől eltérő öröklési rend, még akkor sem, ha a királyi jóváhagyást kérő örökösök az alapítólevél kelte után létrejött egyezségben a végrendeleti intézkedéseket magukra nézve kötelezőknek elfo­gadták. (C. 5191/911. sz. Gr. XIV. 251.) 6. §. Ha az alapító eziránt akaratát határozottan ki nem fejezte, inkább az utolsó birtokos, mint a hitbizomány alapí­tója és az első szerző vétetik tekintetbe. Ha több egyenlő izbeli személyek léteznek, az idősb kor határoz. A hitbizomány alapítójának ellenkező intézkedése hiányá­ban az utólagos házasság által törvényesített gyermeket a hit­bizományi utódlásból nem lehet kizárni, mert jogállása és örök­lési joga ugyanolyan mint amilyen atyjának törvényes ágyból származott gyermekeié. — VI. Az utólagos házasság által tör­vényesített gyermek, a házasságban született gyermekekkel tel­jesen egyenlő jogokkal csakis a szülők közt létrejött házasság napjától kezdődően bir, aminek a hitbizományban való örökösö­dés szempontjából az a jelentősége van. hogy a törvényesített gyermeknek az elsőszülöttségi joga megállapításánál nem a szü­letés, hanem a szülők házasságának a napja a határozó. (C. lf>16. ápr. 4. Rp. I. 10.976/1915. sz. M. Dt. X. 231. 1.). 7. §. Midőn az alapító azt rendeli, hogy a hitbizomány mindenkor a családbeli legközelebbi tagra szálljon, ez alatt az értetik, ki a közönséges törvényes öröklés szerint a férfimara­dék közül legközelebbik. Több egyenlően tözel állók között, Dr. Nizsalovszky: Magánjog II. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom