Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

130 Mt. 439. §. Hitbizományok. ha csak a rendelkezésből ellenkező nem tűnik ki, a hitbizomány élvezete íelosztatik. 8. §. Ha valaki az elsőszülötti ág számára felállított hitbizomány mellett, az utóbb született ágak részére második, vagy több hitbizományt is állított fel, az első hitbizomány birtokosa s ennek maradéka csak akkor jut más hitbizományi birtokhoz, ha a többi ágakban a hitbizományra jogosított semmi maradék sem létezik s a hitbizományok csak addig maradnak egy személynél egyesítve, mig ismét két vagy több ágak nem erednek. Ha az alapító két külön hitbizományt alapított s kifejezetten sem azt nem rendelte, hogy azok feloszthatatlanul egyesíttessenek abban az esetben, ha mindkettő egy jogosult birtokába jut, sem pedig azt, hogy egy kézbe jutásuk után a két hitbizományban mint egységes egészben történjék a jogutódlás, úgy, amint az alapító azt a két külön hitbízománynál szabályozta: akkor az egy kézben egyesült hitbizományok tekintetében — több fiutód esetén — a hitbizományi utódlásra nézve az 1862. évi október hó 9. napján kibocsátott udvari rendeletben foglalt anyagi jogszabályok az irányadók. (C. 3254/1920. M. Tára II. 85. Lj 9. §. A leánymaradéknak rendszerint nincs igénye a hitbizományokra. De ha az alapító nyilván azt rendelte, hogy a fiág kihaltával a hitbizomány a leányágakra szálljon által, ez a fínemzedék számára határozott rend szerint történik; mindazonáltal a hitbizományi birtokhoz jutott ágnak fiörökösei a leányörökösöket megelőzik. Nő a hitbizománynak első birtokosa nem lehet. Aki nem tartozik azon család kötelékébe, melynek javára a hitbizomány létesítendő, hitbizományi birtokosul ki nem jelölhető. Nem lehetetlen és nem ütközik tiltó törvénybe az örökhagyónak oly végrendelkezése, hogy a létesítendő hitbizományi vagyont előbb az örökhagyó nővére élethossziglan haszonélvezze. Ennélfogva a végrendeletben kijelölt hitbizományi birtokosok és várományosok a hitbizomány felállításának engedélyezését csakis a nővér életfogytiglani haszonélvezeti jogának épségben tartásával s annak megszűntétől kezdődő joghatálylyal tartoznak kérelmezni. (C. 909. április 2. 12. sz„ M. Dt. III. 117.) 10. §. Királyi különös beleegyezésem nélkül hitbizomány fel nem állíttathatik. A felállításkor a hitbizományhoz tartozó minden darabokról rendes hiteles jegyzék készítendő s a bíróságnál megtartandó. Ezen leltár minden birtokváltozásnál, s a hitbizománynak a szabad vagyontól elkülönzésénél zsinórmér-