Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

128 Mt. 439. §. Hitbizományok. Hogy ezen igen érezhető hézag, mely a magyar törvényekben, mind a családi hitbizományokra vonatkozó anyagi jogi rendeletekre, mind a hitbizományok körüli peres és peren kivüli eljárás iránti szabályokra nézve mutatkozik, ideiglenesen pótoltassák, és a hitbizományokraí felügyelés bizonyos kijelölendő biróságokra bizattassék, addig is, mig e tárgyban a törvényhozás rendes utján intézkedés tétetni fog, legfelsőbb királyi és birói hatalmunknál fogva rendelendőnek tartottuk: hogy Magyarországunkban a négy királyi kerületi táblák, mint rendes hitbizományi hatóságok, a területükben fekvő, valamint minden régibb s ujabb, úgy a még ezentúl is felállítandó hitbizományokraí felügyeléssel oly módon bizattassanak meg, hogy azon esetben, ha valamely hitbizomány létrészei több kerületi táblák területében feküdnének, azon kerületi tábla tekintessék hitbizományi hatóságul, melynek területében a jószág feje, vagy annak nagyobb része fekszik. Továbbá, hogy a királyi kerületi táblák, s felebbvitel eseteiben a felsőbb bíróságok minden hitbizományokra nézve mind az azokra vonatkozó anyagi jogok megbirálásában, mind az azok biztosságárai felügyelésben, s a peres ügyeken kivüli bírósági eljárásban, kivétetvén egyedül azon jogok, melyek régibb magyar hitbizományoknál az 1853. évi május 1-ső, mint az általános polgári törvénykönyv életbeléptetésének határnapja előtt szereztetett, melyek magában értetőleg továbbá is a régibb törvények szerint lesznek megbírálandók, e következő szabályokat eltérhetlen zsinórmértékül tartsák: §. A családi hitbizomány oly rendelkezés, melynél fogva valamely vagyon minden jövendő, vagy legalább több nemzedékekre, a család elidegeníthetlen jószágának nyilváníttatik. 5.200 1919. M. E. sz. rendelet 5. §. 1. bek.: A törvényhozás további intézkedéséig uj hitbizományi alapítani, már meglévő hitbizományi növelni, továbbá hitbizomány ingó vagyonát mezőgazdasági mivelés alatt álló ingatlan szerzésére fordítani nem szabad. (Hatályában fenntartja: a 60.000/1921. F. M. sz. rendelet 250. §. 2, bek.) 2. §. A hitbizomány közönségesen vagy elsőszülöttségi örökség, vagy izörökség, vagy korörökség; a szerint, amint az alapító az utódlást vagy az idősb ágbeli elsőszülöttnek, vagy a családból legközelebbi izen állónak, több egyenlően közül állók