Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 438. §. Tartozék. 123 vén, külön kikötés hiányában a főtárgygyal együtt eladottaknak tekintendők (C. 95. ápr. 3. G. 3.). Vm. gőzmalomban létező trieur és tizedes mérleg ingóságokként lefoglalhatok, ha be nem bizonyíttatott, hogy ezek nélkül a fődolog használható nem lenne. (Bp. tábla, 85. szept. 14.. 13.309. M. 5144.). Oly mellékdolgok, melyek a fődolog céljaira rendelvék, mint a fődolog tartozékai, annak sorsát osztják; a ház felszerelését képező fürdő- és closetberendezés és vaskályha, mint eme ház tartozékai, a házzal együtt, vevő tulajdonába megy át. (Bp. tábla 98. szept. 27. I. G. 176. M. 16.010.). A ház tulajdonosa a villamvilágítási és villamcsengő berendezéseket nyilván olyan rendeltetéssel vezettette be a házba, hogy azok mindig a ház kiegészítő részeiként szolgáljanak, és azok a házzal állandó kapcsolatba hozattak, mihez képest ezek a berendezések tartozékait képezték a háznak, amelyet felperes birói árverésen tulajdonul megszerezvén, ezzel a tartozéknak minősülő berendezések is tulajdonává váltak. (C. 1905. szept. 20. I. G. 115.). A felebbezési biróság ítéletében azt állapította meg, hogy a 18. t. a. lokomobil és szíj járata csak időlegesen szolgál a malom céljaira, az a malomüzemtől függetlenül és elkülönítetten más községekben cséplésre is lesz használva. Ebből a tényből pedig a felebbezési biróság helyesen állapította meg, hogy úgy a 18. t. a. lokomobil, mint a 17. t. a. lisztes láda és 20. t. a. mérleg a gőzmalommal, mint fődologgal nincs oly állandó kapcsolatban, hogy tartósan csak a fődolog céljaira szolgálna és ebből folyóan helyesen mondotta ki, hogy ezen ingók a gőzmalomnak sem alkatrészei, sem tartozékai s így mint önálló ingók a felperes jelzálogjogára való tekintet nélkül végrehajtás alá vonhatók voltak. (T. t. 1915. jan. 29. 1914. Fs. 383. sz. a. Té. XIX. 675. 1.) A tartozék elnevezés a forgalomban különböző értelemben használtatik, sőt tételes törvényeink is azt különféle értelemben használják . . . Azok az ingók is, melyek rendeltetésük és a fődologhoz való külső viszonyuknál fogva az ingatlan tartozékául jelentkeznek (itt gazd. felszerelésről van szó) más, az ingatlan tulajdonosától különböző személy tulajdonát képezhetik. (C. 96. márc. 23. I. G. 6. M. 12.612.). Tartozéknak tekintendő az a dolog, amely a fődologgal olyan állandó kapcsolatba hozatik, hogy annak céljaira szolgál. Ez értelemben a mezőgazdasági birtokon épített magtárak és csűr még akkor is, ha ezek csak a földön fekvő gerenda-alapzattal birnak, a mezőgazdasági birtok tartozékai. Nem változtat ezen az, hogy az 1881: LX. t.-c. 149. §-a csak azokat a tartozékokat jelöli meg a kikiáltási áron elárverezetteknek, amelyek az ingatlantól állaguk sérelme, vagy nevezetes csökkenés nélkül el nem vála'szthatók. mert nincs megállapítva arra nézve a tényállás, hogy a zálogolási jegyzőkönyv tartalma szerint talpra