Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)
124 Mt. 438. §. Dolgok. épített faoldalu, zsindellyel fedett magtárak és csűr állaguk sérelme vagy nevezetes értékcsökkenés nélkül az ingatlantól elválaszthatók volnának. (C. 1905. okt. 4. I. G. 144.). A ház tulajdonosa a villamvilágítási és villamcsengő berendezéseket nyilván olyan rendeltetéssel vezettette be a házba, hogy azok mindig a ház kiegészítő részeiként szolgáljanak, és azok a házzal állandó kapcsolatba hozattak, mihez képest ezek a berendezések tartozékait képezték a háznak, amelyet felperes birói árverésen tulajdonul megszerezvén, ezzel a tartozéknak minősülő berendezések is tulajdonává váltak. (C. 1905. szept. 20. I. G. 115.). A dolog tartozék jellege nem azon sarkallik, hogy a dolog a fődologtól állagának sérelme nélkül elválasztható, hanem tartozék az a mellékdolog, mely a fődologgal azzal a rendeltetéssel kapcsoltatik össze, hogy állandóan a fődolog céljaira szolgáljon; ilyen rendeltetéssel akkor is tartozék a mellékdolog, ha a fődologtól az állag sérelme nélkül elváasztható (pl. kulcs, létra, tetőöntöző-kanna, kut, vödör, malomkő stb., a jelen esetben ház előtti, padul szolgáló kőlap). A tartozék az elidegenítéstől származó jogviszonyban a fődolog jogi sorsát osztja (Bpesti tszék felébb, tan. 99. szept. 16. E. 113.; M. 16.039.). O" 302. §. Több külön dolgoknak, melyek egy dolognak szoktak nézetni, és egy közös névvel jelöltetni, összesége egy összdolgot tesz, s egy egésznek tekintetik. O" 303. §. Megbecsülhető dolgok azok, melyeknek értéke másokkali egybehasonlítás által a forgalom végett meghatároztathatik: ide tartoznak a szolgálatok, kézi és elmebeli munkák is Ellenben azon dolgok, melyeknek értéke forgalomban lévő más dolgokkali egybehasonlítás által meg nem határoztathatik, megbecsülhetetleneknek hivatnak. O" 304. §. Valamely dolog meghatározott értéke annak árának mondatik. Ha valamely dolog a bíróság által becsültetendő meg, a becslésnek meghatározott pénzösszeg szerint kell történni. O" 305. §. Ha valamely dolog azon haszon szerint becsültetik meg, melyet az idő- és helyre való tekintettel, rendszerint és általában hajt, ebből a rendes és közönséges ár jő ki; de ha a különös viszonyok és annak, kinek az érték megtérítendő, a dolog esetleges sajátságaiban alapult különös előszeretete vétetnek tekintetbe, rendkívüli ár áll elő. O" 306. §. Valahányszor más valami vagy ki nem köttetik, vagy törvény által nem rendeltetik, valamely dolognak megbecsülésénél a közönséges árt kell zsinórmértékül venni. Az árról 1. bővebben a kötelmi jog részben a vétel kapcsán. A dolgok becsléséről, becsértékének megállapításáról v. ö. a kk. jogszabályokat: Úrbéri javadalmaknál, birtokrendezésnél: 1848: XL. t.-c. 2—4. §§.; 1871: LIII. t.-c. 44. §.; 1892: XXIV. t.-c. 15., 16. §§.; bányavagyonnál: Id. törv. szab. VII. t.-c. 61. §.; kézi