Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)
Mt. 433. §. Temetők. 113 1881: XLI. törvénycikknek megfelelő kisajátításnak van helye, amelynél az idézett törvénycikk 86. §-a is alkalmazást nyer. A temetők területére ezek rendeltetésének megszűntéig szerezhető jogok csak ideiglenesen és bizonyos időhöz kötöttek lehetnek. Tulajdonjogot temetőhelyre, tehát sirboltra is, szerezni nem lehet, hanem csakis használati jogot és pedig azon időpontig, mig a temető a hatóság intézkedése által mint olyan megszüntettetik. Két család közös sirboltjának mindegyik család részéről mely terjedelemben leendő használatát csak a sírbolt befogadási képessége korlátozza. (C. 903. szept. 30. 7203.) Hitközségnek temetőhelyül adományozott terület a hitközség tulajdonába bocsátottnak tekintendő, ha csak tulajdonfenntartás nem történt. (C. 1914. szept. 9. 370/1914. M. Dt. IX. 13. 1.) Felperes (kath. egyház) az 1893: XVIII. t.-c. 185. §-ának a) és c) pontjaira alapított felülvizsgálati kérvényében azt panaszolja hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett azáltal, hogy az 1876: XIV. t.-c. 118. §-ában foglalt tiltó rendelkezés dacára alperes (ref. egyház) elbirtoklását befejezettnek találta. Ez a panasz alapos, mert az elsőbiróságok ítéletében foglalt és meg nem támadott ítéleti ténymegállapítás szerint a peres felek egyenlő arányú közös nyilvánkönyvi tulajdonát képező peres ingatlan közös temető céljaira szolgált, amelybe 46 évvel ezelőtt történt az utolsó temetés; az 1876: XIV. t,-c. 118. §-a szerint az elhagyott temető területén való építkezés s ezen területnek más szabad területekkel azonos korlátlan birtoklása, az utolsó temetés időpontjától számított 30 éven át tilalmazva lévén, kétségtelen, hogy az elhagyott köztemető ebbeli jellegét ezen tilalmi időszak alatt el nem veszíti, miből következik hogy felperes, mint társtulajdonos maga sem lévén jogosított az elhagyott temető s illetőleg ennek őt illető hányada felett a tilalmi időszak alatt korlátlan birtoklást gyakorolni, alperes, mint másik társtulajdonos, a tilalmi időszak alatt felperesnek birtoklási jogát meg sem szerezhette; a tilalmi időszak elteltét követő időponttól kezdődően megszűnvén a birtoklás korlátoltsága, a peres ingatlannak köztemetői jellege is megszűnt, ettől az időponttól volna tehát csak számítható alperes javára a tulajdonostársát is megillető korlátlan birtoklási jognak, elbirtoklás utján való megszerzése, minthogy azonban az alsóbiróságok Ítéleti ténymegállapítása szerint alperes a felperesi hányad felett ezt a birtoklást még csak 16. éve gyakorolja, felperes hányadának elbirtoklása be nem fejeztetett, így alperes a peres hányadnak tulajdonjogát elbirtoklással meg nem szerezte, (Kassai tábla: 1915. jan, 26. 1914. G. 376. sz. a. Té. XIX. 337. 1.) Tekintve hogy a felperes a fellebbezési biróság Ítéletéből is megállapíthatóan mi bizonyítékot sem nyújtott arra nézve, hogy a régi temetőnek a tulajdonjoga a helyszíneléskor az alDr. Nizsalovszky: Magánjog II. 8