Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XL. kötet (Budapest, 1895)

70 látszata is lenne annak, hogy a házasság a felperes hibája miatt maradt el, a mennyiben az alperes beismerte, hogy a felperes a házassági ajánlatát már csak akkor vonta vissza, a mikor alperes ismételve kijelentette, hogy abba soha bele nem egyezik, miszerint nevezett nó felperessel ennek állandó lakhelyére menjen, ez a kijelentés pedig szintén a házassági ajánlatnak el nem fogadásával egyértelmű: ezeknél fogva és az 1868: LIV. tcz. 251. §-a alapján az alperest a kereseti kérelemhez képest el kellett marasztalni. (1893 márczius 22. booq. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete az abban felhozott indokokból helybenhagyatik. * # = Állandó gyakorlat, hogy a jegyajándék visszakövetelhető, ha a házasság nem az ajándékozó hibájából hiúsult meg. — 7528/77, 1425,84. sz. curiai határozatok. 17. A csődtörvény rendelkezései a közadós perbenállási képességét az ő személyes perbeidézésével inditott azokban a perekben, a melyeknek tárgyát nem képezik a csődtömeghez tartozó javak vagy jogok, nem érintik, önként értetődvén, hogy az ily perekben hozott itélet a csődhitelezökkel szemben a csődtömeghez tartozó vagyon tekintetében joghatályossá nem válik. Ez okból a közadós személye ellen kibocsátott sommás végzést a tömeggondnok átvenni és az ellen a tömeg képviseletében kifogásokkal élni nincsen jogositva. (1894 június 20. 904. sz. a.) A budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék mint váltóbiróság: Dr. Török Gyula ügyvéd által képviselt Grünhut Henrik és testvére czég felperesnek, Roth Adolf alperes ellen 218 frt 75 kr. váltóösszeg s jár. iránt inditott váltó perében következőleg itélt : A kir. törvényszék az 1893. évi ápr. 12-én 24536. sz. alatt