Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XL. kötet (Budapest, 1895)

59 vételek megtérítése czimén évenként i frt 50 krt megfizetni, vala­mint tűrni, hogy a kereseti ingatlanra bejegyzett tulajdonjogi be­kebelezés tör ültessék és az ingatlanhozi tulajdonjoga felperes javára bekebeleztessék. Indokok: Azon döntő ténykörülmény, hogy a perhez C'i. a. egyszerű másolatban beügyelt és a zsolnai kir. járásbíróságtól be­szerzett ügyiratoknál eredetben elfekvő ideiglenes adásvételi szer­ződés feltételei szerint a sztaskói 17. sz. tjkvben /. I. sorsz. a. foglalt kereseti ingatlan az eladás tárgyát nem képezte, hogy a sztaskói 17. sz. tjkvben foglalt ingatlanok beltelek (fundus) kivé­telével felperesnek eladattak, hogy az «épület alatt* (ped stavanim) toldat pótlólag a C'l. a. szerződésbe Íratott, Csacsala János tanú, és hogy a szóbeli jogügylet kötésekor felperes alperesnek csak az ingatlanokat beltelek (fundus) kivételével eladta, ezen jogügylet létesítésénél jelenlevő és ezen perben kihallgatott tanuk egybe­hangzó vallomásával bizonyítva van. Habár felperes a D. a. nyilatkozatot, melynek alapján alperes­nek előjegyzett tulajdonjoga bekebeleztetett, saját kézjegyével el­látta, mégis a fenforgó körülményeknek és annak, hogy alperes csak 1889. évben a D'l. alattinak kiállítása után a peres kert birtokába lépett, figyelembe vételével alaposan következtethető, hogy alperes a Dl. a. aláírásánál nem bírt annak tudatával, hogy nem azt nyilatkoztatta ki, a mit akart, e szerint tehát lényeges tévedésben lévén, mely tévedése semmivé teszi a jogügyletet. Mindezeknél fogva alperes a sztakói 17. sz. tjkvben A. i. sorsz. alatt foglalt ingatlanhoz felperes tulajdonjogának elismerésére, annak birtokába való kibocsátására, és annak tűrésére, hogy a peres ingatlanhozi tulajdonjoga felperes javára bekebeleztessék, kötelezendő volt. Az elvont évi haszon az ügyfelek közmegállapodásával 1 frt 50 krban megállapittatván, az ezen mérvben felperesnek oda­itéltetett. A nem védekezett Hurina Ádám és neje Gajdosik Dorottya 2. és 3. r. alpereseket illetőleg az ítélet rendelkező részébeni intéz­kedés azért mellőztetett, mert azok mint a peres ingatlanon levő felépítménynek birtokosai csak azért lettek perbe vonva, mert felperesi minőségben felpereshez csatlakozni vonakodtak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom