Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XL. kötet (Budapest, 1895)

3" tétben támpontot nem nyújtanának, vehető csak figyelembe örök' hagyónak a végrendeletből kivehető szándéka és akarata. Érvényben fenálló jogszabályaink szerint — kivételével a méhmagzat feltételes örökösödése iránt való kivételes intézkedé­seknek — örökös csak az örökség megnyíltakor tényleg már létezett jogi vagy természeti személy lehet. A szerb Maticza iro­dalmi intézet által majdan létesítendő és kezelendő «Trandafil Mária alapítvány szerb árvák részére» — miután örökhagyó ha­lálakor s így az örökség megnyíltakor nem létezett, özv. Tran­dafil Mária örökösének már hazai jogelveink szerint sem tekint­hető annál kevésbé, mert az örökös az örökhagyó összes átszáll­ható jogai és kötelezettségei folytatójaként jelentkezvén, tényleg nem létező jogalany az örökhagyót illetett jogok és kötelezett­ségek folytatójaként nem jelentkezhetik s arra örökhagyót illetett jogok és kötelezettségek át nem szállhatnak. Nyilvánvaló tehát, hogy örökhagyó végrendeletének III. r. i. fej. 3. pontja alatt taxative elősorolt vagyonára nem rendelt, de nem is rendelhetett örököst, hanem csupán a neve alatt alapítandó árvaintézetre ha­gyományt rendelt, melynek kezelésével és létesítésével I. r. újí­tott alperest bízta meg. A «Szerbszka Maticza» irodalmi intézet­nek örökhagyó végrendeletében gyökerező joga tehát csak arra terjedhet, hogy a tételesen felsorolt vagyont mint hagyományt örökhagyó világosan kifejezett végakaratához képest egy, a gör. kel. szerb árvák részére felállítandó és kezelése alá veendő ala­pítványra igényelhesse. De I. r. alperesnek, mint az örökhagyó által a gör. kel. szerb árvák részére felállíttatni rendelt alapitvány létesítője és kezelőjének örökösi minősége meg nem állapitható sem örök­hagyó végrendeletének szövegéből, sem annak a végrendelet szö­vegéből kimagyarázható vagy következtethető végakaratából. Ugyanis : Örökhagyó végrendeletének 2. pontja alatt részletesen felso­rolja mindazon javakat, melyek kizárólagos szerezményét képez­ték és pedig nemcsak a tetemes vagyonértéket képviselő ingat­lanokat, hanem értékkel alig biró oly ingóságokat is, mint p. o. gombostűk. A végrendelet 3. pontjának bekezdésében, szerze­ményi javai elősorolása után nyomban kijelenti, hogy az «összes*

Next

/
Oldalképek
Tartalom