Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XL. kötet (Budapest, 1895)

28 lemondott ; másrészt pedig azért, mert az a körülmény, hogy a válóperben hozott ítélet jogerős nem lett, a válóperbeli iratok tanúsága szerint a véletlen müve, s az ideiglenes elválasztás után maga felperes kérte a további végitélet meghozatalát, vagyis az ö szándéka kétségtelen arra volt irányítva, és saját tényével igazolva is, hogy a végitélet hozassék meg. Minthogy ezek szerint felperes lehető igényeiről való nyilt lemondása által önmaga emelt akadályt lehető jogai érvényesítése elé ; minthogy továbbá, ha e lemondás nem történt volna is meg, a keresetben nem levén kitéve a követelés miből állása és értéke, sem pedig a hagyatéki terhekből való részesedéshez való hozzájárulás felajánlva : ezeknél az okoknál fogva felperes keresetével elutasítandó. A debreczeni kir. ítélő tábla: Az elsőfokú bíróság ítélete abban a nem felebbezett részében, mely szerint felperes özvegyi haszonélvezeti jogának megítélése iránt támasztott keresetével elutasittatott, érintetlenül marad, felebbezett egyéb részeiben azonban megváltoztattatik : felperesnek a hitvestársi örökösödési jog megítélése iránti kereseti jogosultsága megállapíttatik. Indokok: Az örökhagyó és a felperes között fenállott házassági kötelék nem a válóperben hozott ítélet által bontatott fel hanem a válóper folyama alatt megszűnt az által, hogy az örökhagyó férj előbb elhalt, mintsem neki a válóperben hozott elsőfokú birói Ítélet kézbesíthető volt volna. E szerint felperesnek akkor, a mikor férje után az örökösödés megnyílt, a hitvestársi viszonyból ezen öröklési jogai érintetlenül megmaradtak. Felperesnek a válóper tárgyalása alkalmával tett abban a nyilatkozatában, hogy a férje ellen támasztható vagyoni követeléseitől eláll, joglemondás csak annyiban foglaltatik, a mennyiben felperes hozomány hitbér és közszerzemény czimén az örökhagyó hagyatékából már semmit sem igényelhet, az a joglemondás azonban nem terjeszthető ki a hitvestársi öröklési jogra, mert az a jog felperesre nézve csak később nyilt meg és pedig a nélkül, hogy a felperes által feltételezett czél, nevezetesen a házasságnak birói ítélettel czélba vett felbontása bekövetkezett volna.