Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XL. kötet (Budapest, 1895)

l82 rendeletekből sem mutatható ki ezzel ellenkező szabály ; a miből következik, hogy ama rendeletek egynémelyikében előfordulő eme kifejezés : «belső érték», nem lehet általános szabály, minthogy az az értéktelen anyagból álló kincsleletekre alkalmazást nem nyerhetne, holott általában nincs kizárva, hogy ilyen esetleg nagy értéket képviselő kincsleletek előfordulhatnának. Az alperességnek az értékmegtérités kérdésében elfoglalt álláspontjának téves volta leginkább abban gyökerezik, hogy a vonatkozó rendeletekben az értékmegtéritésre tartozó kifejezéseket nem helyesen értelmezi. így téves különösen az, a midőn a teljes értéket a fémértékkel azonosnak vitatja s a régészeti mü becsét is magában foglaló forgalmi értéket (teljes érték) a pretium affectionis fogalmával azonosítja. Valamely tárgy teljes értéke ama pénzmennyiségben jut kifejezésre, a mely a tárgyért az ez iránt mutatkozó kereslet és kinálat viszonyzatához képest alakult árként a mindenkori eladás helyén és idejében kapható ; vagyis az az ár, a melylyel a tárgy a közforgalomban bir. Mig a pretium affectionis azt a képzeleti értéket jelenti, melylyel a tárgy egy bizonyos személy különös érdekei és viszonyai szempontjából eme bizonyos meghatározott személyre nézve bir. Ez utóbbi érték tehát nem a kereslet éskinálat általános szabályai szerint igazodik. Hogy a jelen esetben a peres kincslelet közforgalmi árának alakulására a kincslelet tárgyának mürégészeti ritkasága azok régisége és kiviteli formája befolyással bir, az nyilvánvaló, de nyilvánvaló az is, hogy az árt szabályozó eme tényezők figyelembe vétele nem vonható a pretium affectionis fogalma alá, már annál a köztudomású ténynél fogva sem, hogy a régiségek forgalmát közvetítő világkereskedelem tényleg létezik, mely a mindenkori eladásra kerülő régiségek árát eme tényezők figyelembe vételével szabja meg. A fémérték (érez-, belső érték) fogalma kiválóan a pénz értékének meghatározásánál jön figyelembe, a hol a pénz névleges és árfolyam értékével együtt adja a pénzértéknek teljes fogalmát. Ez magyarázza meg egyúttal azt a jelenséget, hogy a perhez csatolt kir. rendeletek közül csak azokban történik fém és belső-