Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

53 alperes egyletnek egyszerűen albérletbe adta a bérlet tárgyát, vagy pedig a bérleti viszony azon kikötéstől függött, hogy a bérlet tárgya szini és egyéb mutatványos előadások tartására használtassák, mert előbbi esetben azon körülmény, hogy felperes a közigazgatási határozatban jelzett javításokat nem teljesítette, jelentőséggel nem bír és csupán a rendes felmondás jöhet tekintetbe, mert rendkívüli felmondásra egyéb okot alperes sem hoz fel ; mig utóbbi esetben felperes ama nem teljesítés által a ptk. 1117. §-ában jelzett megszüntetésnek kell hogy engedjen, illetőleg a korábbi felmondás is jogos. Az előbbi álláspont, illetőleg felperes mellett szól azon körülmény, mit alperes sem tagad, hogy utóbbi oly időben is pontosan fizette a bérösszeget, midőn szini előadások nem tartattak, mi arra mutat, hogy az előadások tartására való használat mint a bérleti viszony fenállásának feltétele kikötve nem volt ; ezen valószínűsítés mellett a bíróság megitélhetőnek vélte a felperes által állításaira nézve és igy ezen körülményre nézve is alperesnek felajánlott s visszautasítás folytán elfogadott főesküt, melynek letétele esetében csupán a kellő időben történt jogos felmondás volna az, mely alperest kötelezettségének teljesítése alól felmentené, ezen eset azonban fen nem forog, mert a bérleti viszony csak 1893. évi október i-én fog lejárni, ennélfogva ezen esetben alperes a kereseti összegben marasztalandó volt. Ellenkező esetben az lévén bizonyítottnak veendő, hogy a bérhelyiség csupán szini és egyéb mutatványos előadások tartása végett adatott és vétetett ki albérletbe, miután felperes a bérlet tárgyát ezen czélra használható karba nem juttatta, az alperes által időközben tett felmondás jogosnak s a bérleti viszony megszűntnek tekintendő és felperes keresetével elutasítandó volt. (1892 okt. 20. 3675. sz. a.) A marosvásárhelyi kir. ítélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja és alperest feltétlenül kötelezi, hogy 200 frt tőkét felperesnek megfizessen. Indokok: Alperes az általa 1890. évi okt. i-én kezdve három évre kibérelt helyiségnek 1891. évi okt. i-től 1892. évi márcz. 31-ig járó és 1892. évi márczius 31-én esedékessé vált bérösszege megfizetése ellen azzal védekezik, hogy ő a kérdés alatti helyiséget szini előadások tarthatása végett bérelvén ki, miután idő-