Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

10 Ennek az értelmezésnek helyességét támogatja egyébiránt az okiratnak további szövege is, melyben következetesen eladásról s vételről van szó, s felperes következetesen mint vevő, alperesek pedig mint eladók említtetnek. Ha az A. alatti szerződést kiállitó felek visszavásárlási jogot akartak volna biztosítani : ezt tenni módjukban állott volna az A. alatti okiratban is. De épen azért, mert felperesnek öt évi időtartamra vételi jogot akartak biztosítani : szerződő felek a B. alatti okiratnak kiállításában állapodtak meg, bevévén ebbe a megkötendő adás-vevési szerződésnek feltételeit. Ezek a feltételek mutatják legjobban, hogy a felek szándékában nem a viszszavásárlási, hanem a vételi jognak 5 éven belül való biztosítása volt ; mert másképen, ha visszavásárlás lett volna a czél, nem vették volna be a feltételekbe azt is, hogy abban az esetben, ha Duschnitz Miksa felperes 1890. évi okt. i-seje előtt elhal, vagy rendelkezési képességét törvényesen elvesztené, a neki megadott vételi jog fivérére, Duschnitz Frigyesre száll át; minthogy ily átruházás, valamint a felperesnek adott az a jog, hogy maga helyett más vevőt állithasson, a visszavásárlási joggal össze nem egyeztethető. De különben is az a körülmény, hogy felperes halála, illetve a rendelkezési jognak elvesztése esetében nem a czég, hanem egy harmadik lép a B. alatti okiratban biztosított jogba, világosan mutatja, hogy ebben az okiratban Em. Biach & Comp. czég javára visszavásárlási jog ki nem köttetett. Ezek szerint visszavásárlási jog sem a czég, sem felperes részére nem lévén kikötve, ez okból annak megfejtése, vajon az aptkv. 1070. §-a hazánkban bir-e érvénynyel és hogy a visszavásárlási jog harmadik személy részére kiköthető-e, a jelen per keretébe nem tartozik. Alaptalan alperesnek az a kifogása is, hogy a B. alatti nyilatkozat mint pactum de paciscendo azért nem jött létre, mert abban nem mindkét fél vállal kötelezettséget, alaptalan pedig azért, mert a törvény nem tiltja, hogy a szerződő felek megállapodhassanak abban, hogy a jövőben szerződésre lépnek és hogy a szerződés megkötése iránt csak egyik fél vállal kötelezettséget, azaz az esetre, ha a másik fél a jogot gyakorolni kívánja.