Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

333 kel ellenkező telekkönyvi bevezetések megváltoztatását el kellett rendelni. A 149. sz. tjkvben közösnek felvett telekrészre nézve azonban a közösség továbbra is ferrtartandó volt azért, mert a bejárat és a kut közösségénél fogva ennek közössége tényleg fenáll s habár mindenik félnek épületei a kert-résznek megfelelő oldalon léteznek, mégis természetben az elválasztó vonal eddig még kijelölve nem volt, sőt ez a szakértői vélemény szerint a kert elválasztó vonalának meghosszabbításával sem lenne kijelölhető, mivel ez az ott álló épületbe ütköznék ; következőleg ezen telekrész közösségének megszüntetése külön uton csak ezután lesz eszközölhető. 93A szerződésszegés következményei nem állanak be oly esettben, ha a szerződő fél azon hiszemben cselekedett, hogy ő jogosan jár el és cselekménye nem ütközik világos szerződési tiltó rendelkezésbe. (1894 június 13. 3351. sz. a.) Az ócsai kir. járásbiróság: dr. Zlinszky János ügyvéd által képviselt B. Madas Károly felperesnekj dr. Schwarcz Kálmán ügyvéd által képviselt Braun Mór alperes elleni 200 darab arany kötbér és jár. iránti sommás perében következőleg itélt : A kir. járásbiróság felperest keresetével elutasítja. Indokok: Felperes a keresethez A'l. a. csatolt haszonbéri szerződés alapján kéri alperest 200 drb aranykötbérben marasztalni azon alapon, mert alperes az 1889. évben az erdőnek oly turnusait tisztogattatta és nyesette meg, melyek azon évben nem lettek neki vágatás alá kijelölve, mi által nézete szerint szerződésszegést követett el. Alperes ezen ténykedését beismeri s azzal védekezik, miszerint ő csupán azon turnusokat tisztogattatta, melyek a bérleti idő tartamára neki jelöltettek ki s igy az azokban levő fák úgyis őt illetendik meg. Tagadja tehát, hogy ezen ténykedése által szerződésszegést követett volna el.