Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

332 osztva, az egyes részekből a 699/tf. és 6qg/d. alattiak alperesnek 150. sz. tjkvében a 699/3. és 699/c. hrsz. alattiak pedig felperesnek 93. sz. tjkvébe vezettessenek be; ugyszinte a 281. hrsz. a. birtokrészlet a Cl. a. vázrajznak megfelelően b., c, d. négy részre osztva telekkönyveitessék és a 281/tf. és 281/c. alattiak alperesnek 150. sz. tjkvébe a zSi/d. és i&i/d. alattiak pedig felperesnek 93. sz. tjkvébe vezettessenek be ; végre az 575/0. hr. birtokrészlet alperesnek 150. sz. tjkvébe az 575/3. hr. birtokrészlet a felperes 93. számú tjkvébe vezettessenek be ; a 149. sz. tjkvben bt/a. hrszám alatt felvett beltelek azonban továbbra közösségben fentartandónak rendeltetik. Indokok: Azt a körülményt, hogy a peres felek 1870. évben a szüleik után maradt ingatlanokat az A'L a. osztálylevélben kifejezett módon felosz-tották és elkülönítve birtokba vették, a kihallgatott tanuk bizonyították ; sőt utóbb perbeszédei szerint ezt alperes sem vonta kétségbe, továbbá az, hogy az 1870. év óta a jelen időig mindenik fél ezen osztály illetőségét birtokolja, hasonlóan tanuk vallomásával és alperes beismerésével is bizonyítva van. Ha tehát ezzel szemben a peres felek szülei utáni hagyatéknak tárgyalása folyamán i87q-ben felvett jegyzőkönyv tartalma szerint a 69Q., 281. és 575. hrszám alatti birtokrészleteknek az A'l. a. osztálytól eltérő módon való megosztása lett is kifejezve, ez nem tekinthető jogérvényesnek, mert felperes azt az állítását, hogy az ezen jegyzőkönyvbe foglalt eltérések félreértésből származnak, igazolja az a körülmény, hogy a felek ennek utána is 10 éven át az 1870. évi osztálynak megfelelően folytatták a birtoklást s egyik fél részéről sem tétettek lépések arra nézve, hogy az 1879-iki jegyzőkönyvbe foglaltaknak megfelelő birtoklás foganatba vétessék ; sőt tekintve, hogy alperes jelen perben viszonkeresetet támasztott ugyan arra nézve, hogy a birtokbaadás az 1879-iki jegyzőkönyv tartalmának megfelelően elrendeltessék, de miután ebbeli keresetével elutasittatott s az Ítélet ellen felebbezést nem adott be, ekkép ő is az 1879-iki jegyzőkönyv tartalmának a felperes keresetében kijelölt tételekre való foganatba vételétől önként elállott. Ennek szükségképeni folyománya pedig az, hogy a birtoklásnak megfelelő jogerőre emelkedett osztályhoz képest az ezek-