Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

33i sitva lett, érintetlenül, felperes által felebbezett részében pedig helybenhagyja. Indokok: Felperes nem is állította, hogy néhai Kovács István és neje szül. Babati Julianna örökhagyókról peres felekre szállott hagyatéki ingatlanok tárgyában Plihál Ferencz nagy-kanizsai kir. közjegyző előtt 1879. évi október 6-án létre jött osztályos egyesség irásba foglalása előtt annak tartalmával akár egészben, akár részben ellenkező, jelesül pedig abbeli akaratát kifejezte volna, miszerint a kérdéses hagyatékban az osztályt azon módon kívánja megejtetni, a mint erre nézve peres felek egymással a kereset mellett A'l. a. másolatban felhozott osztálylevél szerint még 1870. évi ápril 2-án megegyeztek s a mely korábbi egyesség szerint a hagyatéki ingatlanokat maguk között tényleg felosztva birták és jelenleg is birják. Tekintve pedig, hogy ily körülmények között a mindkét érdekelt fél által elfogadott ezen osztályos egyesség jogi erejére azon körülménynek, hogy felperes annak megkötésekor abban a hiszemben volt, hogy ezen közjegyzői osztályos egyesség mindenben megegyezik azon osztályos egyességgel, mely a felek között már korábban létrejött, befolyása annál kevésbé lehet, mert felperes nem is állítja, hogy őt, ez osztályos egyességhez ragaszkodó alperes megtévesztette volna ; ennek hiányában pedig felperes esetleges tévedésének következményeit csak magának tulajdonithatja, de tévedése az osztályos egyesség érvénytelenítésére okul és alapul nem szolgálhat; tekintve továbbá, hogy a hagyatéki ingatlanoknak a létrejött közjegyzői osztályos egyesség tartalmával részben ellentétes birtoklása sem képezhet jogczimet a kérdéses osztályos egyesség érvénytelenítésére ; ugyanazért és mert a fentebbiek szerint felperesnek az osztályos egyesség megkötése körül állítólag fen forgott tévedése döntő perkörülményt nem képez, az elsőbiróság helyesen határozott, midőn felperest keresetével feltétlenül elutasította. Miért is a neheztelt ítéletet a kereset főtárgyára vonatkozó részében ezekből az indokokból helybenhagyni kellett. A m. kir. Curia: Mindkét alsóbiróság ítélete részben megváltoztattatik és elrendeltetik, hogy a 699. hrsz. a. birtokrészlet a Ol. alatti vázrajznak megfelelően a., b., c, d. alatt négy részre