Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

304 kában van, mert tekintettel arra, hogy a 7. sz. a. okirat Szoláth község községházánál készült s igy a szerződő felek a tájékozódásnál nyilván innen is indultak ki, a Kobasz völgy előtt, tehát e völgynek a község felöl való oldalán, a Prokay Csöke Lőrinczféle s illetve Frank Ignácz-féle rétpótléknak csupán ez a része esik oly módon, hogy határa egyfelől még a marhacsapás, másfelöl pedig a baktai völgyre vezető ut; ellenben a 2. alattira C. betűvel jelzett rétföld már a Kobasz völgyön, vagyis a bj-ve\ jelölt földön tul, tehát a község felől kiindulva, annak utána esik ; ez pedig a 7. sz. a. adásvételi szerződésben az eladott tárgyak között megemlítve nincsen, se az nincs felemlítve, hogy ezen Kobasz völgy előtt levő két pótléknál Hegedűs Pál, t. i. az alperesek jogelődje, lenne a szomszéd, holott a 7. sz. a. felsorolt egyéb ingatlanoknál, melyek szomszédja Hegedűs Pál volt, ez a körülmény kivétel nélkül meg van érintve. S ez indokolt annyival is inkább, mert Frank Ignácz hit alatt tett tanúvallomásában maga is azt erősiti, hogy 2. a. C-vel jelzett rétföld az ő tulajdona soha sem volt, és igy azt el sem adhatta a felperesek jogelődeinek. Ezek szerint felperesek jogelőde, néhai Prokay József a 7. sz. a. szerződésnél fogva abból a rétpótlékból, mely a szoláthi 95. sz. tjkvben a B. 8. a. egyoldalú kiigazítás szerint a 2 /. a vázrajz a) b) és cj betűkkel jelzett területre kiterjedőleg tüntetett fel az 503. hrsz. tjkvi birtoktest gyanánt, többet és mást, mint az aj betűvel jelzett részt meg nem vásárolván, abból többet és mást, tehát a bJ és cJ betűkkel jelzett gödröt és szántóvá alakított rét-részt sem jogositvák felperesek követelni. Nem pedig még azért sem, mert a tanúvallomások teljes perrendszerü bizonyítékot szolgáltatnak arra is, hogy a bj és cJ betűvel jelzett gödröt és rétet, még pedig a tagosításnál közreműködött tanuk vallomása szerint mint olyat, mely illetményükhöz tartozó hasznavehetetlen területként nekik adatott ki, az 1847-iki birtokrendezés óta szakadatlanul az alperesek, illetve ezek jogelőde Hegedűs Pál birtokolják s ekként azt a több mint 10 éves békés birtoklással teljesen el is sajátították ; a minek ilyen jogi hatályát, legkevésbé sem gyöngítheti az a körülmény, hogy 1893-ban a községi elöljáróság e részeket Hegedűs Páltól