Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

'50 tény, hogy az 1868. évi XLIII. tcz. 12. §-ában a minisztérium nyerte a felhatalmazást a törvénykezés terén szükséges intézkedések «saját belátása szerint* és ((felelőssége alatt» leendő megtételére, az összminiszteriumot ennek szervezetéből, valamint a szakminiszterek teljes személyes felelősségéből folyó és az államkormányzat minden ágában érvényre jutott közjogi szabály értelmében csak a legfőbb elvek megállapítására és azok kivitelének ellenőrzésére kötelezi, a részletes szabályok kibocsátása és foganatosítása azonban a szakminiszterek hatáskörébe tartozik és ezek által törvényesen eszközölhető. (3. pont.) 40. A perújítás alapján nyert kedvező ítéletnek, melylyel az alapperbeli elutasító ítélet hatályon kívül helyeztetett, oly esetben, midőn a letiltott összeg a jogerőre emelkedett elutasító ítélet alapján a hitelezőnek már kiutalványoztatott és kifizettetett, más joghatálya nem lehet, mint az, hogy a hitelező ezen követelését csakis személyes adósával szemben érvényesíthesse. A vételár felosztása tárgyában hozott bírói határozatok a megállapított kielégítési rangsorozatra vonatkozólag az itélt dolog hatályával birnak. A kielégítési sorrendből kiesett hitelező a sorrendben következő hitelező ellen kereseti joggal csak azon esetben bír, ha megrövidülését a pénzt felvevő hitelezőnek rosszhiszemű eljárása okozta. Valamely perben hozott Ítélet csak a perben álló feleknek egymás közti viszonyait szabályozza s csak a peres felekre, esetleg jogutódjaikra lehet hatályos és képezhet itélt dolgot. (1894 február 27. 195. sz. a.) A fehértemplomi kir. törvényszék: A kir. törvényszék felpereseket keresetükkel elutasítja. Indokok: Felperesek keresetüket arra alapítják, hogy T. T. végrehajtatónak V. K. végrehajtást szenvedett ellen a verseczi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság előtt vezetett ingatlan