Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

ban leli jogi alapját, mely visitatiónál a város is kellően képviselve volt, mely körülmény a város kegyuraságának szintén egyik bizonyítékát képezi és ekként a lelkészi járandóságoknak az N. alatti kimutatásban foglalt készpénzfizetésre és egyéb szolgálmányokra felemelése alperes hozzájárulásával történtnek is tekintendő ; minthogy felperes kincstári uradalom a város vonakodása folytán a parochia fenállása és fentartása érdekében tett és az alperest mint kegyurat terhelő fentemiitett kiadásainak megtérítését alperestől ama jogelv alapján, hogy a ki más helyett oly kötelezettséget teljesít, a melyeket törvény szerint az illető tartozott volna teljesíteni, az arra fordított értéket visszakövetelni jogosítva van ; és minthogy az a körülmény, hogy a kegyúri terheket előbbi időben a kir. kincstári uradalom viselte és vissza nem követeli, a fent előadottaknál fogva alperes javára és felperes hátrányára nem szolgálhat és pedig annál kevésbbé, mert a terhek tovább viselésének a felperes uradalom által K. szerint 1879. évi január i-től kezdve történt felmondása és a kegyúri jogok gyakorlatának és terhének átvétele iránt alperesekhez intézett ujabb felhívás után többé egyáltalában semminemű törvényes vagy szerződéses ok sem foroghatott fen arra nézve, hogy alperes város kegyúri kötelezettségeit ne teljesítse és azokat felperes uradalomra hárítsa. (1893 február 27. 2938. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben. Indokok: Felperes kincstári uradalom azon az alapon kérte alperes várost a verseczi róm. kath. egyház feletti kegyuraságból kifolyó, az 1879. évi január i-től 1887. év végéig terjedő időre felmerült azoknak a kiadásoknak megtérítésére kötelezni, melyeket felperes uradalom a lelkészek javadalmának kiegészítésére és a paplak javításának költségére fordított, hogy alperes városra a kegyúri jogok és terhek még 1818. évben, vagyis akkor átháramlottak, a mikor a város az úrbéri kötelék alól felmentetett és hogy a megváltás összegének meghatározásánál a kegyúri terhek, egyenértéke fejében alperes javára 17,637 frt 40 kr. p.-pénzben leszámittatott s így felperes uradalom utóbb csak jótékonyságból (beneficium) fedezvén a kegyúri kiadásokat, eme terhek viselését a K. alatt csatolt megintéssel 1878. évben felmondotta,