Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

122 összekötve, melyek Versecz városának az úrbéri kötelék alól való felmentése folytán alperes város tulajdonába és használatába mentek át. Hogy a kegyuraság a megváltás tárgyát képező birtokkal van összekötve, igazolja a K. alatt csatolt becslési okirat is, melyből kitűnik, hogy a kegyúri terhek tőkésített egyenértéke 17,637 frt 40 kr. pp.-ben megállapittatván, a megváltási árból alperes város javára levonatott. De elismerte alperes maga is, hogy a kegyuraság őt illeti s az azzal járó teheket viselni köteles, mit igazol az I. alatti adóslevél, mely szerint a verseczi róm. kath. templom ujabb felépítésére szükségelt s a kincstári uradalom által előlegezett költségek megfizetésére alperes város kötelezettséget vállalt: továbbá az L. alatti kérvény, melyben alperes nyíltan beismerte, hogy a kérdéses volt kincstári ingatlanokkal összekötött kegyuraság őt illeti. Az ingatlanokkal összekötött kegyúri jogosultsággal a kegyúri kötelezettség elválaszthatatlan és oly kapcsolatban áll, hogy a kegyúr kegyúri kötelezettségei alól akkor sem menekül, ha a kegyúri jogot nem gyakorolta, vagy nem gyakorolhatta, de annál kevésbé szabadulhat akkor s illetőleg oly időszakra vonatkozólag, midőn kegyúri jogának gyakorlatában akadályozva nem volt, a minthogy alperes is 1860. év óta a kegyúri jogokat azok teljességében, tehát az előbb tényleg felperes uradalom által gyakorolt bemutatási jogot is akadály nélkül gyakorolhatta volna, a mint ez az F. K. és L. alatti okiratokból kitűnik, melyek szerint alperes e jogának gyakorlatára ismételve, habár vonakodása folytán eredmény nélkül felhivatott. Az előadottakból kifolyólag és minthogy alperes nem vette tagadásba, hogy a plébános és a segédlelkészek évi fizetése és a plébánia-lak fentartása és javítása a kegyúri joggal összekötött terheket képezik, minthogy felperes az N. alatt fekvő kivonattal, valamint a V—C. 2. alatt csatolt okiratokkal igazolta, hogy 1879. évtől bezárólag 1887. évig a fent megjelölt czimeken alperes helyett a keresetbe vett 15517 frt 67 kr. összegre menő fizetéseket teljesített, minthogy a lelkészi járandóságnak a H. alatti okiratban megállapított összegről a N. alatti könyvkivonatban részletezett illetményekre való felemelése nem a felperes kincstári uradalom önkényes eljárásában, hanem a canonica visitatio alkalmával hozott és a változott viszonyok által indokolt határozat-