Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

nyilt eljárása, hogy a megürült plébániai állásokat — beismerése szerint — mindig maga töltvén be, világos jelét adta annak, hogy alperesi városnak a kegyúri jogokra igénye nincsen és az ellenkezőjének kifejezést 1879. évig nem adott. Ad. 3. A G. illetve P. alatti jegyzőkönyv 10. pontjában foglaltakat a kir. törvényszék bizonyítékul el nem fogadhatta, mert ez a kir. kincstár által egyoldalulag tett javaslat a kegyúri jog tárgyában is igy ez alperesre mi kötelezettséget sem róhat és nem bizonyítja a kegyuraság dologiságát, mely kegyuraság mint az ad. i-ben kiemeltetett, az uradalmi birtokkal egybekötve nem volt és melynek dologi kegyurasággá való átváltoztatását felperes ki nem mutatta ; a vélelem felperes kegyurasága mellett részint a megváltás előtti és utáni időben általa lett gyakorlása folytán, részint ennek csakis a legfőbb kegyúri jogból gyakorol­hatása miatt harczolván. Ad. 4. Felperes azon állítása, hogy alperes a kegyúr és hogy felperes a kegyuraságot alperes akaratából gyakorolta, tehát alperessel oly szerződési viszonyban állott, melyből kifolyólag felperest illeti a ius praesentandi, melyeknek fejében alperes helyett a kegyurasággal járó terheket viseli, alperest pedig a glossa szerinti honos illeti: birói figyelembe nem vétetett, mert alperes az állítólagos szerződés létrejöttét tagadja és tagadja & tiszteleti jogokban való részesülését, mely tagadásával szemben felperes sem a szerződés létrejöttét, sem azt, hogy alperes ily tiszteleti jogokat élvezett volna, nem igazolta, de igazolni meg sem kísérelte. A mi alperesnek a canonica visitatiónál való jelenlétére fel­peres által felhozott bizonyítékát illeti, alperes tagadásával szem­ben felperes nem mutatta ki, hogy ott alperes mint kegyúr és nem mint politikai hatóság volt jelen és igy felperesnek erre hivatkozása a C. 2. felmutatása mellett sem bizonyít alperes ellen. Szerződés nem létében, ha az említett patronatus még is meg lett volna oszolva a felperes által előadott módon, ugy annak compatronatus esete forogna fen, melylyel mint közjogi jellegüvel felperes önkényt fel nem hagyhatott. De a compatronatus esete is ki van zárva, mert a felperes

Next

/
Oldalképek
Tartalom