Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

102 ban elvállalt fizetési kötelezettsége alól abban az esetben, a mikor a könyvecskének elvesztéséről értesült, csak a könyvecske igazolt birtokosa részére teljesített fizetés által szabadul. Ugyanezen tekintet alá esik az alperes kötelezettsége a kérdéses betéti könyvecskénél az ezen alapuló követelés kifizetésének a hagyatéki bíróság részéről hozott végzéssel történt letiltása folytán. Ugyanis a Zseránszky József halála után ennek hagyatékában létezett és nevére a Nagy-Bánya város takarékpénztárában elhelyezett Zseránszky-féle 11,000 frt betétre nézve, mely n. Zseránszky József nevéről özv. Zseránszky Józsefné nevére átváltoztatott betéti könyvecskén lett elhelyezve, a n.-bányai kir. járásbíróságnak 3142. sz. végzésével néhai Zseránszky József hagyatékához leltároztatván s erre a hagyatéki zárlat el is rendeltetvén, a n.-bányavárosi takarékpénztár igazgatósága megkerestetett, hogy a további birói intézkedésig ezt az összeget senkinek ki ne szolgáltassa. Minthogy pedig ezek szerint a kérdéses betét a takarékpénztárnál letiltatott, ez az alapszabályok 61. és 63. §§. értelmében a felperestől, a ki a könyvecskével a pénz felvételére jelentkezett, birtokosi, illetve hitelezői minőségének igazolását követelni és minthogy a felperes azt nem igazolta, a betéti összegnek kifizetését megtagadni annál inkább jogosítva volt, mert a fent felhozottak és a perben kifejtettek alapján a felperesnek a betéti könyvecskére vonatkozó jogszerű birtokosi minősége kétségesnek mutatkozik, különösen a felperesnek avval a beismerésével szemben, hogy a betéti könyvecske Zseránszky József nevére szólott, és azt csak a férje halála után irattá át saját nevére, továbbá, hogy azt férje állítólag mint közös szerzeményt és ajándékot adta át néki. Mindezeknélfogva és figyelemmel arra is, hogy a könyvecskére betett összeg felvételéhez való jogosultságát a 3142/92. sz. a. hozott letiltó végzéssel szemben perrendszerüen be nem bizonyította, a betett összegnek a felperes részére leendő kifizetésére az alperes takarékpénztár kötelezhető nem volt. (1893 október 31. 4941. sz. a.) A m. kir. Curia: A debreczeni kir. itélő táblának ítélete a kereset főtárgyára nézve megváltoztattatik s e tekintetben az elsőfokú bíróságnak ítélete, melylyel alperes 10919 frt 4 kr.