Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

103 kereseti tökében stb. elmarasztaltatott, hagyatik helyben, mindazonáltal azzal a hozzáadással, hogy alperesnek fizetési kötelezettsége az E. i.alatti szerint 213. szám alatt felperes nevére összesen 10,800 frt betétről kiállított könyvecske eredetijének felperes által alperes részére leendő egyidejű visszaadása ellenében állapittatik meg, stb. Indokok: A nagybányai kir. járásbíróságnak n. Zseránszky József hagyatéki ügyében 1892. évi aug. i-én 3142. sz. a. hozott és az alperessel közölt z7. a. végzésével az alperes takarékpénztárnál állítólag «Zseránszky» név alatt kezelt 11,000 frt betéti összeg tiltatott le. A letiltásnak tehát tárgyát nem képezte az alperes takarékpénztárnál a felperes nevén álló és E. 1. alatt másolatban mellékelt betéti könyv alapján a felperes betétjeként kezelt 10,800 frt összeg. A letiltásnak jogi hatálya pedig csak annak tárgyára terjedvén ki, az másra ki nem terjeszthető. De nem lehetett jogosítva az alperes takarékpénztár a felperes betétjének kifizetését megtagadni a 2. alatti végzés alapján azért, mert a felperes betétje eredetileg a n. Zseránszky József betétjeként kezeltetett. Ennek betétje ugyanis, a per adatai szerint a 2V. alatti végzés hozatala előtti időben még a felperes nevére íratván át, ennek betétjeként kezeltetett, ugy, hogy abból a felperes időközben bizonyos összeget kivett, de ahhoz ujabb betéttel is járult. Az átirás és uj betéti könyvnek a felperes nevére történt kiállítása folytán pedig az alperes takarékpénztár irányában betevőként már a felperes jelentkezvén, ennek irányában állott az alperes takarékpénztár a betéti ügylet alapján az alapszabályok értelmében fizetési kötelezettségben s a betevőt a betéti összeg felvételére való jogosultság a könyvecske egyidejű visszaszolgáltatása mellett kétségtelenül megilletvén, a betéti ügyletnek természetével ellenkeznék az, ha az adós takarékpénztár a vele közvetlen jogviszonyban álló betevő irányában fenálló fizetési kötelezettségének teljesítését függővé tehetné a betett összeg tulajdonjoga megszerzése jogszerűségének és így a betevő és harmadik személyek között létező jogviszonynak vizsgálatától és ennek folytán az ö saját egyéni meggyőződésére alapitható eredményétől. Ezek szerint az alperes takarékpénztár a felperesnek a nevére