Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)
83 tositó által kiállított kötvény vagy az elfogadott ajánlatnak a biztosító könyvébe történt bevezetése. Alperes beismeri, hogy az általa aláirt ajánlattal a szóban levő biztosítási ügyletnek megkötése iránti szándékát kijelentette és ezen ajánlatot a társulat annak vételétől számított 48 óra alatt vissza nem utasította, sőt részére a kötvényt kiállította és megküldötte ; miután tehát a szerződő felek egyike az ajánlatot megtette, a másik pedig azt az ajánlatnak megfelelőleg elfogadta, a kérdésben forgó biztosítási ügylet a peres felek között érvényesen megkötöttnek tekintendő, melytől egyik félnek sincs joga egyoldalulag elállni. Minthogy pedig alperes beismeri, hogy a keresetbe vett díjrészletet és járulékait meg nem fizette, ennélfogva őt a kereseti követelésnek megfizetésében feltétlenül marasztalni kellett. Alperes azon kifogása, hogy ő a szerződés hatályba lépte előtt a szerződéstől elállott, a fent előterjesztettek alapján figyelembe egyáltalán nem jöhet; a 20% elengedése pedig alperesnek azért nem jár, mert miként a kötvényből is kitűnik, ez csak az esetre lett ígérve, ha alperes 10 évre biztosítja magát és ezen idő alatt a dijakat pontosan megfizeti ; már pedig alperes az első díjrészletet sem tartotta be. (1892 febr. 20. 4606. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: A kir. törvényszék ítéletét megváltoztatja és felperest keresetével elutasítja. Indokok: A kereskedelmi törvény 468. §-ának a biztosítási ügylet érvényességére vonatkozó rendelkezése kétségtelenül feltételezi, hogy a biztosítási ügylet időpontja bekövetkezett; ugyszinte a 485. §. arra az esetre intézkedik, midőn a biztosítási ügylet már hatályba lépett; ellenben arra az esetre, ha az ügylet meghatározott későbbi időre köttetett és még hatályba nem lépett, a szakaszok rendelkezései kiterjesztőleg nem magyarázhatók, vagyis ha, mint a jelen esetben a biztosított az ügylettől annak hatályba lépte előtt elállott, az idézett szakaszokat alkalmazni nem lehet. Ilyen esetben tehát annak eldöntésénél, hogy alperes a biztosítási ügyletnek hatályba lépte előtt az ügylettől visszaléphetett-e, csakis az általános jogszabályok szolgálnak irányadóul. Ezek szerint minthogy peres felek között a biztosítási ügylet akkép jött létre, hogy annak hatálya 1891. évi deczember 4-én kezdődik és minthogy alperes a z7. a. posta feladó vevény 6*