Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)

iSg megtámadási keresetét, a fölszámolás előtt az 1881 : XVII. tcz. 160. §. értelmében csak a csődbíróságtól kinyert engedély alapján, a felszámolás megtörténte után pedig a csödválasztmány meghatalmazásából indíthat, miután felperes ezen mulasztása nem nehezményeztetett, kereshetőségét ez okon elfogadni kellett. Felperes tömeggondnok ezen megtámadási keresetét arra alapítja, hogy ugy I. r. alperes, mint közadós ipa, valamint II. r. alperes mint sógora, mikor előbbi 1889. évi május 20-án egy haszonbéri szerződés, utóbbi egy fedezeti váltó alapján 1889. évi május 24-én biztosítási végrehajtást vezettek közadós ingóságaira, már akkor annak fizetésképtelenségét ismerték, s a helyett, hogy közadós ebbeli mulasztását pótolva, a csődöt ellene megkérték volna, a többi hitelezők megkárosításával maguknak zálogjogot szereztek azon vagyonokra, melyek az akkor már beállott anyagi, az 1889. évi május 30-án pedig valósággal megnyílt csőd folytán közadós összes hitelezői kielégítésére kellett, hogy szolgáljanak. Alperesek a közadóssal való rokoni egybeköttetésüket, valamint azt, mintha a zálogjog megszerzésekor közadós fizetésképtelenségét tudták volna, határozottan megtagadták, sőt az utóbbi részére nézve felperestől kínált föesküt el is fogadták ; tekintve azonban, hogy megtámadási perekben, a hol valamely körülmény tudása vagy nem tudása bizonyítására nézve főeskü már a felhívott csődtörvény 36. §-ban engedett szabad mérlegelés mellett sem alkalmazható, de I. r. alperes irányában, kiről felperes a közadóssal való rokoni egybeköttetését r/. és 2V. alatti okmányokkal beigazolta, és így abból magából közadós nő anyagi helyzetének, mint ipa előtti ismerete okszerűen következtethető, — ilyen különleges bizonyíték szolgáltatásra felperes kötelezve nincsen ; tekintve, hogy II. r. alperes hallgatólag beismervén azon felperesi állítást, hogy a biztosítási végrehajtást közadós ellen egy olyan fedezeti váltó alapján és oly időben eszközölte, midőn azon váltó, melynek aláírásáért a fedezeti váltót kapta, még le sem járt, tehát ezen alperes a zálogjogot akkor szerezte meg közadóstól, mikor ahhoz való jogosultsága még meg sem nyílt; tekintve ezek után, hogy alperesek mindketten ezen eljárásukkal a többi hitelezők megkárosításával a rövid napok alatt