Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)

i6g József és a pótlólag megtartott végtárgyalás folyamán kihallga­tott Szabó Mihály tanuk esküvel megerősített vallomásával bizo­nyítást nyert, hogy Deutsch Lajos vádlott a dunavecsei községi képviselőtestületnek 1889. évi febr. 26-án tartott azon gyűlésén, a melyen az árvapénzeknek a dunavecsei takarékpénztárba való elhelyezése iránt előzőleg hozott községi képviselőtestületi hatá­'rozat megváltoztatását tárgyazó 17/889. számú megyei képviselő­testületi végzés tárgyalás alá vétetett: ugy nyilatkozott, hogy a megváltoztató megyei határozat ifj. Csikai Imre járási szolgabíró és beválasztott megyei bizottsági tag roszakaratu félrevezetése folytán hozatott és hogy ifj. Csikai Imre szolgabírót e miatt ugyanazon alkalommal «haszontalan, hazug, aljas embernek* ne­vezte. Minthogy nyilvános rágalmazás és becsületsértés vétségé­nek helyreállításához szükséges a nyilvánosságon kivül, hogy a rágalmazást és becsületsértést képező kifejezés a hatósági sze­mélyek ellen, azok hatósági cselekmény jellegével biró eljárására vonatkozzék, s mivel a fenforgó esetben ifj. Csikai Imre járási szolgabíró és beválasztott megyei bizottsági tag a hivatkozott megyei határozatot meghozó bizottsági gyűlésen, sem az állandó választmányi gyűlésen — melyen különben jelen sem volt — föl sem szólalt, és igy Deutsch Lajos vádlott ifj. Csikai Imrének a megyei bizottsági gyűlésen kivül, egyesekkel szemben magánúton követhetett rábeszélő eljárására, tehát hivatalos cselekménynek nem tekinthető ténykedésére vonatkozással szólhatott csupán: a sértő állítás és kifejezések a Btk. 262. §-ában meghatározott • nyilvános becsületsértés vétség egyik főelemét hiányolván, a kü lönben igazolt állítás és kifejezésekben a kir. ügyész által vád alapjául vett nyilvános becsületsértés vétsége nem állapitható meg. Minthogy azonban másrészt Deutsch Lajosnak a hivatkozott tanúvallomások által begyözött azon állításában, a mely szerint ifj. Csikai Imre járási szolgabíró és beválasztott megyei bizott­sági tagról ugy nyilatkozott, hogy a megváltoztató megyei hatá­rozat meghozatalát roszakaratu félrevezetésével befolyásolta, tehát neki egy oly tényt kivánt betudni, a minek valósága esetén ifj. Csikai Imre méltán a közmegvetésnek tétethetnék ki, s eset­leg ellene büntető eljárás megindítása válna szükségessé: az • ezen kivül ifj. Csikai Imrére vonatkozólag használt meggyalázó

Next

/
Oldalképek
Tartalom