Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)

szavak által elkövetett, a Btk. 261. §-ában körülirt becsületsértésvétsége mellett az imént is hivatkozott Btk. 258. §-ában meghatározott rágalmazás vétség ténye is fenforog; s minthogy a Btk. 261. §-a csak akkor nyerhet alkalmazást, a mennyiben a 258. §. esete fen nem forog, a minthogy a Btk. 95. §. intézkedése szerint is az esetben, ha valamely cselekmény a büntetőtörvény több rendeletét sérti, azok közül az lesz alkalmazandó, mely a legsúlyosabb büntetést és illetőleg büntetési nemet állapítja meg: Deutsch Lajost a Btk. 258. §-ába ütköző rágalmazás vétségben bűnösnek kimondani, s tekintettel vádlott rovatlan előéletére, továbbá azon körülményre, hogy közte és sértett ifj. Csikai Imre között már előzőleg személyes és kölcsönös súrlódásokból eredt torzsalkodások állottak fön, s hogy vádlott, mint a dunavecsei takarékpénztár igazgatója, az ezen takarékpénztár hitele ellen állítólag szított félreértésekben közelebbről érintetett s hogy ily körülmények által cselekménye elkövetése alkalmával akaratelhatározásában tulizgatott kedélyállapota által jelentékenyen befolyásoltatott, mindmegannyi tulenyhitö körülményekre, és tekintettel viszont súlyosító körülményül arra, hogy a terhére rótt cselekményt közhivatalban álló egyén ellen nyilvános gyülekezetben követte el, őt az Ítélet rendelkező részében megszabott enyhébb büntetési nemben meghatározott büntetéssel büntetni kellett. Az ítéletnek jogerőre emelkedés után indokaival együtt való hírlapi közzététele tárgyábani rendelkezés sértett fél kérelmére a Btk. 277. §-a alapján történt. (1892 márczius 4, 752. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla : A kir. törvényszéknek Ítéletét részben megváltoztatja, Deutsch Lajos vádlottat a Btk. 258. §-ába ütköző rágalmazás helyett a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségében mondja ki bűnösnek és 50 frt pénzbüntetésre itéli, stb. Indokok: A rágalmazás vétségének vádja alól vádlottat felmenteni kellett először azért, mert a bizonyítási eljárás adatai szerint vádlott nem roszlelkü félrevezetéssel, hanem egyszerűen félrevezetéssel terhelte panaszost, melynek nem szükségszerűen roszlelkünek kell lennie, s a mennyiben az a rágalmazás tényálladékának megállapítására nem alkalmas, de felmenteni kellett vádlottat a rágalmazás vádja alól a Btk. 263. §-ának 5. pontja alapján is, mert bizonyítva van, hogy panaszos ifj. Csikai Imre