Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)

i63 alatt foglalt tömeggondnoki jelentéshez képest mindössze csak 220 frt maradt, a 3000 írtért eladott ingókból pedig az előzetes követelések kiegyenlítése után csak 1524 frt maradt, minthogy a követelésekből mindössze csak 251 frt 27 krt sikerült behajtani, a megtámadási perekből pedig csak 982 frt 70 kr folyt be, a még folyamatban levő megtámadási perekből pedig mindössze csak 5669 frt 28 kr behajtása reményelhető ; minthogy e szerint az összes realizált érték csak 3527 frt s néhány krra rug, ebből pedig a költségek levonása után a csödiratok szerint a csődtömeg rendelkezésére csak 2445 frt 30 kr. áll. Tekintettel arra, hogy a csődbe bejelentett követelések összege 37185 frt 30 krt tesz ki, melyből 30612 frt 44 kr. valódinak ismertetett el, nyilvánvaló, hogy a károsodási összeg akkor is túlságos nagy, ha mindjárt azon 15593 frt 75 kr. figyelembe nem is vétetik, a mely követelések a napló 130. t. szerint Strauss Zsigmondért elvállalt kötelezettségből származnak. Ezen most leirt tényállás s a tárgyalások alkalmával kiderített bizonyítékok alapján a kir. ügyészség Schwarcz Bernát vádlott ellenében a Btk. 414. §. b) pontjába ütköző csalárd bukás, ugy a Btk. 416. §. 1., 2., 3., 4. pontjába ütköző vétkesnek bukás vétsége czimén emelt vádat s kérte öt ezekben vétkes illetve bűnösnek kimondani. Igaz, hogy Handl Bernát lemondott az 5000 frt követelésének érvényesítéséről s így ezen 5000 frt a csődhitelezök javára esett, azonban ezen körülmény mit sem változtat azon, hogy vádlott a csalárd bukás bűntettét mégis elkövette, mert vádlott a maga részéről, midőn sógorának az 5000 frt követelésének jelzálogi biztosítását megengedte, elkövette a Btk. 414. §. 3. pontjában említett azon bűncselekményt mely szerint egyik hitelezőjét zálog vagy megtartási jognak engedélyezése által kedvezményben részesítette, mert kétségtelenül tudnia kellett neki, hogy ezen kedvezménynyujtás az ő vagyoni viszonyai mellett határozottan a többi hitelező károsítására fog vezetni. Azon körülmény, hogy Handl Bernát ezen neki nyújtott vagyoni kedvezményt nem érvényesítette, ez a jelen esetben teljesen közömbös, mert a Btk. ide vonatkozó §-a nem is kívánja ezt, s teljesen befejeztetett a tény akkor, mikor a vagyoni biztosítás engedélyeztetett. Minthogy tehát vádlott eme cselekményében a Btk. 414. §. 3. pontjába ütköző csalárd bukás bűntettéit