Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)

164 nek minden alkatelemei bentfoglaltatnak, őt ebben bűnösnek kellett kimondani. Meg volt állapítandó a vádlott ellenében és pedig saját beismerése alapján a Btk. 416. §. 1., 2., 3., 4- pontjába ütköző vétkes bukás vétsége is, mert beismerte, hogy csődbe jutása gondatlan üzletvezetés és az ő határtalan könnyelműsége folytán következett be, a mennyiben, daczára, hogy vejének, Strauss Zsigmondnak rendezetlen anyagi viszonyait tudta, azért mégis 24 ezer frton felül kezességet vállalt, noha azt is jól tudta, hogy ö maga sem rendelkezik annyi vagyonnal, mint a mennyiért kezességet vállalt. Beismerte, hogy 1885-ben megkezdett bútorüzletéről kereskedelmi könyveket soha nem vezetett, sem ilyeneket nem vezettetett. Beismerte, hogy cselekvő és szenvedő vagyoni állapotáról az évenkénti mérlegkészítést elmulasztotta. Konstatálva van az iratokból az is, hogy vádlott ellen 1889. évi január, február és márcziua hónapokban már több rendbeli végrehajtás vezettetett s 1889. évi ápr. 5-ig még sem kért maga ellen csődöt, sőt ujabb megrendeléseket, tehát ujabb adóságokat csinált és a csödkérvény beadásának elmulasztása által alkalmat szolgáltatott arra, hogy vagyonára több hitelezője zálog és megtartási jogot nyerjen. Ezekből kitűnik, hogy vádlott cselekményében a Btk. 416. §. 1., 2., 3., 4. pontjába ütköző vétkes bukás tényálladékának minden alkatelemei benfoglaltatnak, ő ebben vétkesnek volt kimondandó, a büntetés kiszabásánál vádlott rovatlan előélete, családos állapota, hogy a hitelezők legnagyobb része megbüntetését nem kívánta mint enyhítő körülményekkel szemben, azon roppant nagy összeg, melylyel a hitelezők megkárosittattak, felette súlyosító körülményül vétetett. (1892 szeptember 20. 3873. sz. a.) A győri kir. ítélő tábla: A kir. tszék Ítéletének a szabadságvesztés büntetést megállapító részét megváltoztatja s vádlottat a Btk. 91. és 93. "§§-ai alkalmazásával két évi börtönre ítéli, s ezzel a változtatással az Ítélet egyéb rendelkezéseit helybenhagyja. Indokok: A kir. ítélő tábla elfogadta a kir. törvényszék Ítéletének a tényállást kifejtő indokolását s vádlott terhére a Bt-. 416. §-ának 4. pontjába ütköző büntetendő cselekményt még különösen azért találta indokoltan megállapíthatónak, mert a N. 16. alatt fekvő iratok tanúsága szerint 1888. évi július elejétől