Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

72 igazolva van : hogy vádlottak azoknak használatától előzőleg eltiltattak, s Pokornyik Andrásné azoknak békés birtokába — özvegyi haszonélvezetébe — törvényesen visszahelyeztetett: az ingatlanok tehát minden tartozékaival és terméseivel együtt a nevezettnek birtokában voltak. Miután továbbá: a hagyatéki eljárás befejeztéig vádlottakat az özvegy beleegyezése nélkül az ingatlanokon haszonélvezet nem illeti ; azoknak földtől elválasztott termése tehát reájuk nézve idegen ingó dolgot képez, még akkor is, ha való volna azon állításuk : hogy a földeket ők szántották és vetették be az 1891. évben ; mert ezt önhatalmúlag, jogtalanul tették ; a miről a visszahelyezési perben hozott ítéletből is maguknak meggyőződést szerezhettek ; ezeknél fogva vádlottaknak cselekménye a Btk. 333. §-ába ütköző s a 334. §. szerint minősülő lopás bűntettének tényálladékát állapítja meg; tekintettel arra, hogy vádlottak az emiitett ingatlanokra nézve örökösödési joggal birnak, s ez indította őket a cselekmény elkövetésére : tekintettel továbbá büntetlen előéletükre, és hogy ezen nyomatékos enyhítő körülményekkel szemben súlyosító körülmény fen nem forog; ily körülmények között tehát a cselekményre meghatározott börtönbüntetésnek legkisebb mértéke is aránytalanul súlyos lenne vádlottakra nézve: a Btk. 92. §-ának alkalmazásával kiszabott fogházbüntetés találtatván megfelelőnek, minthogy fogházbüntetés a Btk. 20. §-a szerint csak vétségekre alkalmazható : vádlottak cselekménye is vétségnek volt minősítendő. Pokornyik Andrásnét kártérítési követelésének érvényesítésével azért kellett polgári perre utasítani, mert azon ingatlanok, melyekről vádlottak a terményeket elvitték s eltulajdonították, ez utóbbiakkal közös osztatlan hagyatéki vagyont képez s a hagyatéki eljárás folyamán lesz tisztába hozandó ; hogy az elvitt terményekből bizonyos rész illeti-e vádlottakat vagy sem ? főként, miután azt állítják: hogy a földeket ők mivelték és vetették be, a kártérítési összegnek mennyiségét tehát bűnügyi uton megállapítani nem lehetett. (1892 június 1. 5493. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla : Az elsőbiróság ítéletének meg-