Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

tamban hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának felfüg­gesztésére ítéltetnek. Pokornyik Andrásné, szül. Krács Borbála kártérítés iránti kérelmével polgári perutra utasittatik. Indokok: Az eljárás adatai szerint: Pokornyik András 1889 április havában elhalálozván, az ennek hagyatékához tartozó ingatlanok hátrahagyott özvegye, Pokornyik Andrásné szül. Krács Borbála és ettől származott két kiskorú gyermekei birtokában maradtak. Pokornyik Mihály és Pokornyik Mária férj. Kátai Já­nosné vádlottak, mint néhai atyjuk, Pokornyik Andrásnak, első feleségétől származott törvényes gyermekei, az emiitett hagyatéki ingatlanokhoz szintén örökösödési joggal birnak, de mostoha anyjukkal a hagyatékra nézve kiegyezni vonakodnak, mivel ennek haszonélvezeti jogát elismerni nem akarják, a törvényes eljárás pedig meg van nehezítve a miatt, mert az ingatlanok még mindig az örökhagyó édes atyja nevén vannak telekkönyvileg felvéve. Ily körülmények között Pokornyik Mihály és Pokornyik Mária — néhai atyjuk hagyatékában mostoha anyjukat folytono­san háborgatják, — az ingatlanokat már egyizben önhatalmúlag elfoglalták, ugy, hogy özv. Pokornyik Andrásné kénytelen volt ellenük sommás visszahelyezési keresettel élni, s daczára, hogy keresetét megnyerte s ingatlanok birtokába bíróilag visszahelyez­tetett ; daczára továbbá, hogy a nevezett vádlottak a birtokhábo­ritástól az ítéletben kifejezetten is eltiltattak: még is 1891. évi szeptember havában — mint maguk is beismerik — a hagyatéki ingatlanokon termett 12 kocsira való kukoriczát, 2 kocsira való muhart, 3V2 mérő babot s 4—5 frt értékű mustot önhatalmúlag elvittek, s azokat maguk között felosztván, jogtalanul eltulajdo­nították, — melyeknek értékét káros összesen 162 frt 50 kr.-ra értékeli s ebben vádlottakat marasztalni kéri. Vádlottak elismerik: hogy az emiitett terményeket eltiltás daczára a hagyatéki ingatlanokról elvitték és eltulajdonították, de azt hozzák fel: hogy az ingatlanokhoz nekik joguk van, azokat a mult évben ők szántották, ők vetették be, s igy azok­nak termése is őket illette; azoknak elvitele és eltulajdonítása által tehát lopást el nem követtek. Miután azonban a hagyatéki ingatlanok az özvegy birtoká­ban maradtak, s a n. 8. alatti polgári perben hozott ítélettel

Next

/
Oldalképek
Tartalom