Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

3í>3 is, a kir. ügyészt csak «esetleg* megillető ily irányú felebbezési jogról tesz említést, ugyaneme rendelet 6-ik és 7-ik pontjai pedig, melyekben a kir. ügyész által igénybevehetö felebbezésröl tétetik említés, nyilvánvalólag csak azokra az esetekre vonatkoznak, a melyekben a kir. ügyészt a felebbezési jog az 1883: VI. tcz. 3. §-a szerint megilleti, vagyis az eme tcz. r. §-ában felsorolt vétségek és kihágások közül csak azokra, a melyek a hivatalból üldözendök közé tartoznak; tekintve, hogy az idézett rendelet oly értelmezésének, mintha kir. ügyészt, a kir. törvényszékek másodfokú hatáskörébe tartozó és kizárólag csak magánvádra üldözendő büntetendő cselekmé­nyek tekintetében korlátlan felebbezési jog illetné, ellene mond azon körülmény is, hogy ha már az elsöfolyamodásu bíróság ítélete elleni felebbezés érvényesítésére a törvény — mint fentebb mondva volt — a kir. ügyésznek módot és alkalmat nem nyújt, akkor a felebbezési jog, a perjognak általános alapelvei szerint, nem kezdődhetik a másodfokú bíróság ítéleténél; tekintve végül, hogy a kir. ügyésznek korlátlan felebbezési joga a kir. ügyészségek szervezetéről szóló 1871 : XXXIII. tcz. általános rendelkezéseiből sem vonható le, a mennyiben ugyanis e törvényczikk első szakasza az igazságszolgáltatás körébe tartozó állami közérdekek képviseletével bizza meg a kir. ügyészséget, ama vétségek és hihágások pedig, melyek miatt az eljárás meg­indítását a törvény a sértett fél fellépésétől teszi függővé, az államnak közérdekeit nem érintik, sőt azok az imént idézett törvény életbeléptetése előtt, részben nem is a bűnvádi, hanem csupán a polgári eljárás körébe tartoztak, melyből pedig a kir. ügyésznek minden beavatkozási joga ki volt zárva; mindezek alapján kimondandó volt, hogy a kir. ügyész ön­állóan nem érvényesíthet a kir. ítélő táblához való felebbvitelt a kir. törvényszéknek, mint az 1883 : VI. tcz. szerint másodfokú bíróságnak ítélete ellen ama vétségek és kihágások eseteiben, melyek csak a sértett fél indítványára üldözhetők. Kelt Debreczenben, a kir. ítélő táblának 1893. évi szeptem­ber hó 22. napján tartott bűnügyi teljes üléséből. Hitelesíttetett a debreczeni kir. itélő táblának 1893. évi október hó 27. napján tartott bűnügyi teljes ülésében. Döntvénytár, uj folyam. XXXVII. 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom