Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

330 alapján lett elbírálva, a pervesztes alperesnek védekezése tehát teljesen jóhiszemünek tekintendő. * = Az 56. sz. polgári döntvény — Dtár u. f. XXXIV. 39. — rendelkező részében azt mondotta ki, hogy a lejárt váltó alapján előjegyzett zálogjog megtámadható a 27. §. 3. pontja alapján, ha a válságos határidő alatt szereztetett és megokolásában fejtette ki a fejben közölt elvet, melyet most első izben alkalmaz a Curia ingókra elrendelt biztosítási végrehajtás esetében is. Hosszú munkára volt szükség, mig a gyakorlat kiköszörülhette azt a szövegezési hibát, mely a kérdéses törvényszakaszba becsúszott és a melyre a Dtár u. f. XXXIV. 45. sz. a. közölt esetnél már reá mutattunk, idézve a német csődtörvény 23. §. 2. pontját, a melynek különben fordítását képezi a 27. §. 3. pontja, de melyből szövegezési okokból kihagyták annak kiemelését, hogy megtámadható a hitelező által kapott ama biztosítás, melyet olyan módon nem követelhetett. Hogy a csődtrv. 27. §-ának a fizetések megszüntetésére vonatkozó intézkedései csak kereskedőre alkalmazhatók, állandó gyakorlat. 103. Hatóság elleni erőszak. — A rendőrök azon cselekménye, hogy a velük dulakodó egyént visszaütötték, nem büntettetett azon okból, mert ez csak a köteles higgadtság megszegését képezte, mely a Btk. 79. §-ának 3. bekezdése alapján a rendőröknek fel nem volt róható. — Compensatio. (18Q2 deczember 7. 4578. sz. a.) A nyíregyházai kir. törvényszék: Kolcsál József vádlott a Btk- 301. §-ába ütköző, a 302. §. szerint minősülő, a Náthán Ferencz sérelmére elkövetett könnyű testi sértés vétségének és a Btk. 193. §-ába ütköző személyes szabadság megsértése vétségének, továbbá ugy ő, mint Ocsevás Pál és Németh János a Btk. 473. §-ába ütköző hivatalos hatalommal való visszaélés vétségének vádja és következményeinek terhe alól felmentetnek, ellen-